Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Több százmilliárd forintot bukunk IMF-hitel nélkül

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Ha már január eleje óta rendelkezésünkre állna az EU és az IMF biztosította védőháló, akkor hitellehívás nélkül is közel 100 milliárd forinttal kisebb kamatkiadással szembesülne az állam, mint akkor, ha a védőhálót csak ősszel szerezzük meg - derül ki a Portfolio.hu elemzéséből. Vagyis havi bő tízmilliárd forintba kerül az államnak a kormány csatározása a nemzetközi szervezetekkel.

Öt hónappal ezelőtt, tavaly november 17-én jelentette be a kormány, hogy mégis igénybe venné az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) pénzügyi segítségét, egy elővigyázatossági jellegű hitelkeretet.

A 2008 őszi hitelmegállapodás megkötésének gyorsaságából kiindulva, a magyar kormány megfelelő tárgyalási készsége mellett, a megegyezés reálisan tavaly év végére létrejöhetett volna, azaz az idei évet már a "védőháló" biztonságában kezdettük volna. Ehhez képest most ott tartunk, hogy még a hitelkeretről szóló hivatalos tárgyalások lehetséges kezdési időpontja sem ismert.

A vitás ügyek elhúzódó rendezése miatt február közepe óta érezhetően bizonytalanabbá vált a befektetői közösség a magyar piacok irányába, a forint a 285-290 közötti zónából fokozatosan 300-ig gyengült az euróval szemben, a magyar állampapírpiaci hozamok újra emelkedőben vannak, a hosszabb futamidejű kötvények hozama újra kilenc százalék körüli magasságban mozog.

Õsszel már szoríthat a cipő

Januárban úgy tűnt, hogy mérsékelten kedvezőtlen forgatókönyvek esetén valamikor a nyári hónapokban apadhatna kritikusan alacsony szintre az állam likvid forintalapú pénztartaléka, ami felvetné a sürgős EU/IMF-megállapodás kényszerét, ellenkező esetben az államcsőd lehetőségét.

Az elmúlt három hónapban azonban, kifejezetten kedvező nemzetközi befektetői környezet mellett, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) a különböző futamidejű állampapír aukciókon nagyjából a tervezett mennyiséget tudta bevonni a lejáró adósságelemek és az államháztartási hiány finanszírozására - írta elemzésében Weinhardt Attila.

Emiatt továbbra is jó külpiaci légkört és a Magyarország irányába megmaradó befektetői türelmet feltételezve egy esetleges kritikus pénzügyi helyzet időben elvileg három hónappal későbbre, nagyjából az év végére tolódott. Ez azonban, két ok miatt, még a külföldi tényezőktől - például a spanyol helyzettől - eltekintve sem jelenti azt, hogy a helyzetünk érdemben javult volna.

Egyrészt továbbra is igaz, hogy megállapodás hiányában a magyar gazdaságpolitika iránt tartósan fennmaradhat a bizalmatlanság, ami az állampapír hozamainkat, illetve a csődkockázati árazást feltehetően fokozatosan egyre magasabbra tornászná, egyre inkább visszafogva a forintalapú és ellehetetlenítve (a fenntartható kamatszinten történő) devizaalapú állampapírpiaci forrásbevonási lehetőségeket.

A piaci nyomás fokozódása egyre inkább elvezethet ahhoz a szélsőséges forgatókönyvhöz (teljes állampapírpiaci "befagyás"), ami három-négy hónap alatt lenullázná az állam likvid tartalékait. Minél inkább a kedvezőtlen piaci helyzet felé haladunk tehát, annál inkább előbbre jöhet időben a kritikus állami pénzügyi helyzet.

Másrészt, a július-szeptemberi időszakban viszonylag kisebb, majd októberben és novemberben nagyobb törlesztési kötelezettségekkel néz szembe az állam (kötvények és IMF-hitel). Ezek a közelgő lejáratok egyre inkább kiválthatják a befektetők aggodalmait az állam pénzügyi helyzete, kilátásai miatt, felerősítve a fenti pontban már bemutatott kedvezőtlen piaci folyamatot.

A fenti két ok alapján az EU/IMF-megállapodás lehetséges időpontjának az elemző szeptember végi-október eleji időszakot választotta, és ennek alapján számszerűsítette a különböző forgatókönyvek állami kamatkiadásokra gyakorolt potenciális hatását.

Közel 100 milliárdot dobnánk ki az ablakon

Mekkora lehet az állam extra kamatterhe amiatt, hogy az év eleje helyett csak a harmadik negyedév végén jutunk hozzá az EU/IMF hitelkerethez? Kormányzati megszólalásokkal és a román tapasztalatokkal összhangban feltételezhető, hogy az állampapírpiaci hozamokra érezhető leszorító hatással járna önmagában az, hogy van egy ilyen "védőhálója" az országnak. Az ugyanis egyfajta garancia lenne a befektetők számára, hogy a gazdaságpolitika növekvő kiszámíthatóság mellett működik és csökkennének az államcsőd kockázatai is az elérhető pénztartalékok miatt.

A két forgatókönyv közötti különbség mintegy 96 milliárd forintot (havi bő tízmilliárd forintot) tenne ki. Azaz ennyivel több kamatot kellene majd kifizetnie az államnak a január-szeptember között kibocsátott forintalapú állampapírokra annál, mint ha már január eleje óta "zsebben lenne" az EU/IMF-megállapodás.

Szuverenitás és megszorítások

A számításokból és a különböző forgatókönyvek elemzéséből a Portfolio.hu elemzője szerint három következtetés is levonható. Ha a kormány már figyelembe vette az elmúlt időszakban megemelkedett állampapírpiaci hozamkörnyezet kamatkiadásokat, illetve államháztartási hiányt növelő hatását, és ebből vezette le a most tervezett 140 milliárd forintos újabb költségvetési megszorító csomagot, akkor ezt a mértékű kiigazítást könnyen "meg is spórolhatná" egy nagyon gyors EU/IMF-megállapodás megkötésével.

Ez egyébként a 2013-tól mutatkozó költségvetési lyukakat is jelentősen csökkenteni tudná, így a legújabb adórendszerbeli ötletek végrehajtása helyett az eddigi átalakítások "finomhangolására" is több idő jutna. A kamatkiadásokon elérhető, láthatóan jelentős spórolás rávilágít arra is, hogy (kormányzati retorikát használva) a szuverenitásért folytatott küzdelmünk során súlyos árat fizethetünk - akár százmilliárdokkal nagyobb megszorítások formájában.