Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Öt új adóintézkedést vezet be a kormány

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
A Széll Kálmán-terv második változata alapján a pénzügyi tranzakciós adó alapvetően lakossági és vállalati banki, illetve postai tranzakciókra, így a készpénzfelvételre és befizetésre, a gazdasági szereplők banki átutalásaira, a csoportos beszedésekre, a bankkártyás vásárlásokra és a postai pénzforgalmi tranzakciókra terjedne ki. A telefonadó általánosan minden megkezdett perc és elküldött SMS/MMS után 2 forint lesz. A nemzetgazdasági tárca azt közölte: a dokumentum alapján az idén és jövőre is tartható lesz a hiánycél, a kabinet ezzel eleget tesz az Európai Tanács ajánlásának, így az ország 8 év után először kerülhet ki a túlzottdeficit-eljárás alól. A Széll Kálmán-terv második változatában szereplő intézkedésekkel az idén 150, jövőre 600 milliárd forinttal javul a költségvetés egyenlege.

A kormány elküldte Brüsszelbe a Széll Kálmán-terv 2.0 programját, amelynek része a konvergenciaprogram és a Nemzeti Reform Program. Ezzel a kabinet eleget tesz az Európai Tanács ajánlásának, így az ország 8 év után először kerülhet ki a túlzottdeficit-eljárás alól - közölte a nemzetgazdasági tárca.

A minisztérium szerint az első és a második Széll Kálmán-tervnek köszönhetően biztonságosan teljesíthető 2012-ben a 2,5 százalékos, 2013-ban pedig a 2,2 százalékos GDP-arányos államháztartási hiány, ennek eredményeképpen pedig tovább csökken az államadósság mértéke.

Az idén az első Széll Kálmán-terv 550 milliárd forinttal tervezte javítani a költségvetés egyenlegét, ez 83,4 százalékban teljesült. A Széll Kálmán-terv 2.0 intézkedései 2012-ben további 150 milliárd forinttal javítják a költségvetés egyenlegét.

Az első Széll Kálmán-terv célkitűzései 2013-ra már 73 százalékban teljesültek, a Széll Kálmán Terv 2.0 keretében a kormány 2013-ban további mintegy 600 milliárd forinttal javítja az államháztartás helyzetét.

Ezzel Magyarország 2012-ben a GDP 2 százalékát, 2013-ban a GDP 4 százalékát elérő strukturális egyensúlyjavító programot hajt végre - áll a közleményben.

A kormány 2013-ban kivezeti a válságadókat és a felére csökkenti a bankadót. A Széll Kálmán Terv 2.0-val a kormány véglegesíti az átállást egy olyan adórendszerre, amely a fogyasztási és forgalmi adó növelésével teremti meg a munkát terhelő adók csökkentésének forrását. Ez az egyén számára kis teher, a költségvetést egészét tekintve viszont jelentős tétel - fogalmaznak.

A bruttó hazai termék az idei 0,1 százalék után jövőre 1,6, 2014-ben és 2015-ben egyaránt 2,5 százalékkal nő a Széll Kálmán-terv 2.0-ban szereplő makrogazdasági prognózis szerint.

"A magyar Kormány bízik abban, hogy a Nemzeti Reform Programban (és a konvergenciaprogramban is) bemutatott strukturális reformok együttes és következetes végrehajtása a szerkezeti változások olyan kritikus tömegét indítja el a magyar gazdaságban, amely a versenyképesség minőségi javulásán keresztül a növekedés gyorsulását is előidézi" - olvasható a kormany.hu-n hétfőn megjelent szövegben.

A kabinet azzal számol, hogy a háztartások fogyasztása az idén 1,4 százalékkal esik vissza, majd jövőre 0,7 százalékkal nő, 2014-ben és 2015-ben pedig 2,6 százalékkal emelkedik.

A beruházások az idei 2,3 százalékos csökkenés után jövőre 0,3, 2014-ben és 2015-ben 3,5-3,5 százalékkal nőnek.

A munkanélküliségi ráta a prognózis szerint folyamatosan csökken: 2012-ben 10,9, 2013-ban 10,3, 2014-ben 9,5, 2015-ben pedig 8,9 százalék lesz.

A fogyasztói árak az idén 5,2 százalékkal nőnek, jövőre 4,2 százalékkal, 2014-re és 2015-re pedig egyaránt 3,0 százalékos inflációval számol az anyag.

A külső finanszírozási képesség a kormány számításai szerint az idén a GDP 6,6 százaléka, jövőre és 2014-ben 7,3, majd 2015-ben 6,4 százaléka lesz.

Bevételnövelő és kiadáscsökkentő intézkedések

Az államháztartás pozícióját a tervek szerint jövőre 567-665 milliárd forinttal javító intézkedések közül a legnagyobb tétel a 0,1 százalékos, maximum 30 ezer forintos pénzügyi tranzakciós illeték bevezetése, amelytől 130-228 milliárd forint bevételt vár a kormány - áll a Széll Kálmán-terv 2.0 részeként hétfőn Brüsszelnek benyújtott konvergenciaprogramban.

A dokumentum szerint az új adónem gyakorlatilag forgalmi típusú adó. Előnye, hogy rendkívül széles adóalapot terhel, így alacsony kulcs mellett is jelentős költségvetési bevételt eredményez.

Az adónem mind jellegében, mind mértékében hasonló az Európai Bizottság által javasolt pénzügyi tranzakciós adóhoz. Egyes tevékenységek külföldre kiszervezésének elkerülése érdekében ugyanakkor az adónem bevezetésekor figyelmet fordítanak arra, hogy az minél kevésbé mobil adóalapot terheljen. Az adó így alapvetően lakossági és vállalati banki, illetve postai tranzakciókra (így a készpénzfelvételre és -befizetésre, a gazdasági szereplők banki átutalásaira, a csoportos beszedésekre, a bankkártyás vásárlásokra és a postai pénzforgalmi tranzakciókra) terjedne ki.

A különösen nagy értékű, könnyebben mobilizálható tranzakciók esetében szükséges az adó mértékének maximálása vagy annak degresszív kialakítása.

A dokumentum szerint további lehetséges, a bevételt növelő elem lehet, ha az adót sávosan, bizonyos értékhatár fölött 0,01 százalékos kulccsal vezetik be, illetve ha az elektronikus fizetések ösztönzése érdekében a készpénzfelvételi tranzakciók esetében magasabb kulcsot határoznak meg.

A bevételek növelését szolgálja a távközlési szolgáltatásokra kivetett, indirekt adó bevezetése. A 2012-es költségvetés egyensúlyának biztosítása érdekében az adónemet már az év közepétől bevezetik. Az adó általánosan minden megkezdett perc és elküldött SMS/MMS után 2 forint. Az adónem bevezetése 2012-ben a várakozások szerint 30 milliárd forint, 2013-tól 52 milliárd forint többletbevételt eredményez éves szinten.

Az eredeti terveknek megfelelően 2012-ben kivezetik az energiaszektorra 2010-ben kivetett ágazati különadót, amelyből a költségvetésnek tavaly 99,0 milliárd forint bevétele származott.

A jelenlegi 8 százaléknál magasabb, 16 százalékos kulccsal továbbra is fennmarad ugyanakkor az energiaellátók 2009-ben bevezetett jövedelemadója, amelyet a társasági adóétól csak kismértékben eltérő alapra vetítenek ki. Az adóalap szélesítése érdekében az adónemet egyes további közműszolgáltatásokra is kiterjesztik. Az adóalap szélesítését jelenti az ágazati különadók megszűnése is, hiszen annak összegével az adóalap korábban csökkenthető volt. Az adónem ilyen formában való fenntartása a kormány várakozásai szerint 55 milliárd forint többletbevételt eredményez az adónem megszüntetésével számoló korábbi forgatókönyvhöz képest.

Bár a pénzügyi szervezetek különadóját a kormány eredeti szándékai szerint 2014-re kivezetik, egy, a biztosításokra kivetett adó hosszú távú fenntartását számos EU-tagország példája és a biztosítási szektor áfa-mentességéből fakadó gazdaságtorzító hatások egyaránt indokolják.

A kormány szándékai szerint ezért a biztosítókra jelenleg kivetett három adónem (pénzügyi szervezetek különadója, baleseti adó, tűzvédelmi hozzájárulás) kiváltására új, egységes biztosítási adót vezetnek be.

Az új adó kialakítása során figyelembe veszi a kormány a más európai országokban alkalmazott, biztosításokat terhelő adók jellemző gyakorlatát és mértékét, így eltérő mértékű adót vetnek ki a különböző típusú biztosításokra.

Az új adó alól mentesülnek az életbiztosítások, amellyel a kormány elsősorban az öngondoskodást és a hosszú távú megtakarításokat kívánja ösztönözni. A vagyoni és balesetbiztosítások esetében 10 százalékos, a casco biztosítások esetében 15 százalékos kulcsot kívánnak meghatározni, míg a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás esetében - a baleseti adó beépítésével - 30 százalékos kulcsot vezetnek be. Az átalakításból - a különadó mértékének megfelezésével számoló alap forgatókönyvhöz képest - 15 milliárd forint többletbevételre számít a kormány.

A kormány a fordított adózás bevezetését tervezi a gabona- és az olajosmag- és fehérjenövény szektorban. Az adócsalások jelentőségére és az érintett szektorok tevékenységének szezonalitására való tekintettel Magyarország a fordított adózást 2012. július 1-jétől kívánja alkalmazni, amit az Európai Bizottságnak küldött kérelemben is jelzett. A fordított áfa bevezetése kapcsán 10 milliárd forint eredményszemléletű többletbevételt vár a kormány 2012-ben, jövőre 15 milliárd forintot.

Az e-útdíjat 2013 közepétől indítanák, ebből 75 milliárd forint bevételt vár a kormány.

A dokumentum szerint az adórendszer egyszerűsítése miatt indokolt az adók számát ismét csökkenteni olyan közterhekkel, amelyek nem hoznak jelentős bevételt, ugyanakkor szignifikáns adminisztrációs terhet jelentenek. A korábban leírt intézkedések közül az adónemek számát csökkenti a szektorális különadó megszűnése.

A kormány szerint ugyancsak csökken az adónemek száma azáltal, hogy a tűzvédelmi hozzájárulás és a baleseti adó beolvad a biztosítási adóba. Megszüntetik a gyógyszertár szolidaritási díjat, a magánszemélyek 98 százalékos különadóját és a katasztrófavédelmi hozzájárulást, ezek összesen mintegy 2 milliárd forint kiesést okoznak.

A program a bevételnövelő, illetve kiadáscsökkentő intézkedések arányát 2012-ben 42-58 százalékban, 2013-ban pedig 47-53 százalékban határozza meg.

Az államadósság 73 százalék alá csökken 2015-re

Összhangban az Alaptörvény és a magyar gazdaság stabilitásáról szóló törvény követelményeivel, az államadósság GDP-hez viszonyított aránya folyamatosan csökken, és 2015-ig 73 százalék alá kerül - áll a Széll Kálmán-terv 2.0 részeként hétfőn benyújtott konvergenciaprogramban.

A dokumentum szerint a nyugdíjrendszer átalakításából származó egyszeri bevételek túlnyomó részének az államadósság csökkentésére fordításával trendforduló következett be az adósságmutató esetében is: 2011-ben csökkenő pályára állt az adósságráta.

A program szerint a maastrichti adósság GDP-arányosan közel 1 százalékponttal, 80,6 százalékra csökkent 2010 végéhez képest, de ha eltekintünk az államadósság alakulását nagymértékben befolyásoló, átmeneti árfolyamingadozástól, akkor az adósságcsökkenés mértéke közel 6 százalékpontra tehető.

Egyszerűsödik a kisvállalkozások adózása: egy pénzforgalmi szemléletű, reáltevékenység alapú adózás bevezetését tervezi a kormány a mikro- és kisvállalkozások számára. A dokumentum szerint az adóalap meghatározásához nem szükséges bonyolult eredménykimutatás, csupán a bevételek és kiadások nyilvántartása. Ez az adózási forma rendkívül kedvező a növekvő vállalkozások számára, mivel a vállalkozás fejlesztése érdekében visszaforgatott jövedelem csökkenti az adóalapot.

A megoldás egyúttal lehetőséget teremt egyes, a legkisebb vállalkozások esetében szükségtelen absztrakciók megszüntetésére - így a vállalkozásból származó tőke- és a munkajövedelmek mesterséges elkülönítésének, illetve a nyereség és az osztalék elkülönült adóztatásának megszüntetésére is - olvasható az anyagban.

Másfél százalékos bevételt jelent a nyugdíjjárulékok befizetése

A GDP másfél százalékának megfelelő összegű strukturális bevételt jelent az, hogy 2012. január 1-jétől minden biztosított a kötelező társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe fizeti a nyugdíjjárulékát - derül ki a hétfőn közzétett Széll Kálmán-terv 2.0 dokumentumból.

A kormányzati anyag sorra veszi, hogy 2011-ben milyen "jelentős és sikeres" erőfeszítéseket tettek a nyugdíjrendszer átalakításánál. Mint írták, a változtatások során a kormányzat alapvető célnak tekintette a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának és biztonságos finanszírozásának megteremtését.

A dokumentum szerint követelmény volt: úgy kell átalakítani a rendszer finanszírozását, hogy az önfenntartó legyen és biztosítsa a Nyugdíjbiztosítási Alap mindenkori egyensúlyát.

Emlékeztettek arra, hogy az első jelentős lépés "a rendszerszerűség biztosítása volt" azáltal, hogy a magánnyugdíjpénztárak kötelező jellegének megszüntetése után annak tagjai - csaknem 100 százalékban - visszaléptek a társadalombiztosítási nyugellátás keretei közé.

A második fontos lépés a társadalombiztosítási nyugellátáson belül az egyes ellátási formák rendszerezése, átalakítása volt.

A dokumentum ezzel összefüggésben felidézi: a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben jelentős változást hozott 2012. január 1-jével, hogy "fő szabályként" az minősül nyugdíjasnak, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, vagy aki a "nők 40 év" jogosultsági idő alapján megszerzett nyugdíjban részesül.

A nyugdíjkorhatár előtti nyugellátásokat és a rokkantsági nyugdíjakat a továbbiakban nem nyugellátásként, hanem egyéb ellátásként, és nem a Nyugdíjbiztosítási Alapból finanszírozzák. Változást jelent a korábbi szemlélethez képest, hogy a megváltozott munkaképességű embereknek az eddigi passzív ellátás helyett munkavállalóként aktív életet, azaz állapotuknak megfelelő munkát kívánnak biztosítani az új rendszerben. Mint írták, a hangsúly az egészségkárosodott ember megmaradt képességeire építő rehabilitációra helyeződik át.

A dokumentum szerint a nyugdíjrendszerben bekövetkező változások lehetővé teszik, hogy a nyugdíjak finanszírozása a munkáltatói és munkavállalói befizetésekből történjen.

A változtatások nyomán a Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetése már úgynevezett "profiltisztított" költségvetéssé vált, az innen kikerülő ellátások pedig másik két alapba, a Nemzeti Család és Szociálpolitikai Alapba és Egészségbiztosítási Alapba kerültek át.