Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

"Kiszámíthatóságot hoznak az új adók"

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Az új adókból, így a pénzügyi tranzakciós illetékből származó bevételek a következő években hosszútávon biztosítják és kiszámíthatóvá teszik az államháztartás működését - jelentette ki Csizmadia Norbert, a Nemzetgazdasági Minisztérium tervezéskoordinációért felelős államtitkára a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló javaslat általános vitájában kedden, a Parlamentben.

Az államtitkár hangsúlyozta: a kormány elkötelezett a költségvetési hiánycél tartását illetően, ennek érdekében a Széll Kálmán-terv 2.0-ban több új adóintézkedést vezetnek be, az új adókból származó bevételek pedig a következő években hosszútávon biztosítják és kiszámíthatóvá teszik az államháztartás működését.

Közölte: a javaslat értelmében a 2013. január 1-től bevezetendő pénzügyi tranzakciós illeték a Magyarország területén végrehajtott, fizetési műveletekhez kapcsolódó közteher, egyfázisú, forgalmi típusú illeték, amely meghatározott tranzakciókra, így például átutalási és beszedési megbízásra, bankkártyás vásárlásra, csekkbeváltásra, készpénz befizetésre és kifizetésre, készpénz átutalásra terjed ki.

Hozzátette: az illeték bevezetésének előnye, hogy rendkívül széles alapot terhel, így igen alacsony kulcs mellett, jelentős költségvetési bevételt eredményez.

Ismertetése szerint az illeték hatálya nem terjed ki a Magyar Nemzeti Bankra és az államháztartási törvény szerinti, kincstári körben végzett pénzforgalmi szolgáltatásra. Ezzel a javaslat biztosítja, hogy a tranzakciós illetékek hatálya ne terjedjen ki a bankközi elszámolásra, így csupán technikai elszámolásokból adódó többszöröződő illetékfizetési kötelezettség sem merül fel - tette hozzá.

Az államtitkár tájékoztatása szerint nem keletkezik illetékfizetési kötelezettség a magánszemélyek és vállalkozások ugyanazon pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett saját bankszámláik közötti műveletei, továbbá az értékpapírszámlával fizetési műveletek tekintetében.

Csizmadia Norbert kiemelte: az illeték bevezetése szorosan illeszkedik ahhoz az adópolitikai célkitűzéshez, amely szerint az adóstruktúra úgy alakul át, hogy abban a munkát terhelő közterhek aránya csökkenjen, a forgalmi, fogyasztási adók szerepe pedig növekedjen.

Megjegyezte azt is, hogy a javaslat kidolgozásakor figyelmet fordítottak más uniós megoldásokra, és a pénzügyi tevékenységek adóztatásával kapcsolatos nemzetközi fejleményekre is.

MSZP: a kormány súlyosan elszámolta magát

Burány Sándor, az MSZP vezérszónoka szerint a tranzakciós illetékről szóló javaslat azért van az Országgyűlés előtt, mert a kormány "súlyosan elszámolta magát" a 2012-es költségvetésnél, így most újabb kiigazításra van szükség, mert a vártnál kevesebb a költségvetés bevétele. Ennek pedig szerinte az oka, hogy a kormány nem hajlandó feladni a hibás gazdaságpolitikáját, azon belül is a rossz személyi jövedelemadó-rendszert.

Leszögezte: ezt az adóterhet nem a bankok, hanem az adófizető állampolgárok széles rétege fogja megfizetni. Rogán Antal számítását az MSZP-s politikus "dilettánsnak" nevezte, mert szerinte a 280 forintos adómérték csak akkor keletkezik, ha a két kereső a családban megkapja a fizetését a bankszámlájára a munkáltatótól. Ha pedig ezt az összeget ezután csekkes fizetésre költi, vagy átutal a bankszámlájáról, vagy készpénzt vesz fel, akkor újabb adóterhek jelentkeznek, ráadásul ezt a terhet nem csak a keresők, hanem például a nyugdíjasok is megfizetik majd.

Burány Sándor elmondta: az MSZP az újabb és újabb adók kivetése helyett a személyi jövedelemadó-rendszer megváltoztatásával orvosolná a kialakult helyzetet.

KDNP: a tranzakciós adó a következetes adópolitikát segíti elő

Aradszki András, a KDNP vezérszónoka szerint a tranzakciós adó bevezetése a következetes adópolitikát segíti elő, amely a munkát terhelő adók csökkentésének forrását a fogyasztási típusú adók emelésével teremti elő.

Szerinte a politika helyességét a nemzetközi tapasztalatok is igazolják, Németországban és Svédországban is hasonló módon állították helyre a költségvetést. Hozzátette: ha a szocialisták javaslatait figyelembe vennék, akkor itthon is az történne, mint azokban az országokban, ahol a Nemzetközi Valutaalap (IMF) előírásait teljesítik és csökkennek a fizetések.

A képviselő kitért arra is, hogy 2004-óta folyamatosan túlzott deficit eljárás van az országgal szemben, de ha a kormány nem vezet be 2010-ben különadókat, akkor az uniós források lehívhatósága már abban az évben veszélybe került volna.

A tranzakciós adóval kapcsolatban megjegyezte: bármekkora összegű átutalás 1 ezrelékét kell illeték formájában a banknak megfizetnie, de ebben a plafon nélküliségben vita van, szerinte viszont így nem csak a szegényebbeket, hanem a gazdagokat is meg tudják adóztatni.

Hozzátette ugyanakkor, hogy végig kell gondolni az országból exportáló vállalatoknál az adó alkalmazását, mert nem szabad, hogy a pozitív külkereskedelmi mérleget veszélyeztesse az új adófajta.

Jobbik: az eddig nyertes multicégeket kellene megadóztatni

Z. Kárpát Dániel, a Jobbik egyik vezérszónoka szerint azokat a multinacionális cégeket kellene megadóztatni, akik nyertesei voltak a szocialista kormányok, valamint a mostani kormány adópolitikájának, és nem vették ki a részüket a közteherviselésből.

A képviselő szerint a bankszektor át fogja hárítani az illeték mértékét a lakosságra és cégekre, a kormány viszont nem akarja ezt megakadályozni, pedig ki lehetne építeni olyan monitoring rendszert, amellyel ez kimutatható lenne. Arra szólította fel a kormányt, hogy ne a bankszövetséggel alkudozzanak, hanem azon gondolkozzanak, hogy az eddig nem adózó cégeket hogyan tudnák megadóztatni.

Kitért arra is, hogy a javaslat indoklása "hajlik" az őszinteség felé, mert kimondják benne, hogy a költségvetési egyensúlyt akarják javítani. Ugyanakkor brüsszeli irányelvekre hivatkozva tennék ezt, holott az unió a lakosságot és a vállalkozásokat mentesítené az adó hatálya alól.

Volner János, a frakció másik vezérszónoka arra hívta fel a figyelmet, hogy OECD-felmérések szerint a fogyasztási és forgalmi adók tekintetében Magyarország veti ki a legtöbb közterhet. Szerinte a kormány közgazdasági "ökörszabályt" sért meg, amely szerint, ha a pénzügyi tranzakciók száma csökken, akkor a csökken a gazdaság növekedése, a foglalkoztatottság.

LMP: Orbán Viktor és csapata "a Holdon él"

Az LMP vezérszónoka, Scheiring Gábor azzal kezdte felszólalását, hogy szerinte Orbán Viktor és csapata "a Holdon él", és fogalma sincs arról, milyen állapotban van az ország, annak gazdasága. Ebben a környezetben vezetnének be olyan adót, ami a hétköznapi átutalásokon fog lecsapódni - tette hozzá.

Szerinte sok szempontból a javaslat első ránézésre hasonlít az LMP spekulációs adóról szóló javaslatára, de azzal a hétköznapi átutalásokat érintetlenül hagyták volna. Hangsúlyozta: 700 ezer milliárd dollárnyi spekulatív tőke van, amiről bebizonyosodott, hogy csak öncélú ügyleteket jelent, nem szolgálja a reálgazdaság növekedését. Ezt azonban a Fidesz érintetlenül hagyja, és teljes félreértés, hogy az unió kényszeríti az országot a hétköznapi átutalások megadóztatására. Az unió által javasolt adó ugyanis nem érintené a magánemberek átutalásait.

A felszólalást követően az elnöklő Jakab István az általános vitát elnapolta.