Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Így startol a magyar borreform

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Az új hegyközségi törvény a várhatóan évekig tartó magyar borreform lényeges alkotóeleme - hangzott el Budapesten egy borjoggal és bormarketinggel foglalkozó szakmai konferencián. Molnár Péter, a Vindependent elnöke az InfoRádiónak arról beszélt, hogy az új törvény egyik célja a minőségorientáltság és a hitelesség feltételeinek erősítése.

A hegyközségi rendszer kialakulása már a középkor elején megkezdődött, a 19. századra pedig teljesen megszilárdult Magyarországon - mondta az InfoRádiónak a pénteki konferencia után Molnár Péter. A Vindependent elnöke hozzátette: a 19. századi törvényalkotási munka igen erős alapokat teremtett a hegyközségi szerveződés számára, ebből komoly hegyközségi rendszer nőtte ki magát a 20. század elejére.

A saját jövő

Ennek a legerősebb eleme mindig az volt, hogy a szőlész-borász szakmát művelők súlyuknak megfelelően voltak képviselve a hegyközségi rendszerben, és a helyi tagok a saját sorsukról dönthettek. A szőlő- és bortermelésben érdekeltek így közvetlenül befolyásolhatták tevékenységük jogi- és szakmai kereteit, tehát érvényesíteni tudták például a piaci igényeket, a minőségi követelményeket.

A rendszer abból a szempontból is demokratikusan működött, hogy a nagyobb szőlőterülettel rendelkezők több járulékot fizettek, így a szavazati joguk is több volt - hangsúlyozta Molnár Péter. Mint mondta: erős ellensúly is volt a rendszerben, a szavazatmaximálás révén.

Megtartó erő

A hegyközségi rendszert 1948-ban szétverték, az 1994-es hegyközségi törvénnyel szerveződött újra a szisztéma. A köztestületek akkor az egy tag egy szavazat elvével alakultak újra. A köztestületi és a közigazgatási feladatait betöltötte a rendszer, amelynek sok munkát kell ellátnia, például a származási bizonyítványok kiadását, vagy a szőlőtelepítések és kivágások ellenőrzését. Az egyik legfontosabb eleme ugyanakkor sérült a hegyközségeknek, hiszen nem vált a szakma mindennapjait megélő, az információkat továbbító közösségi rendszerévé - mondta Molnár Péter.

A hegyközség egyben helyi megtartó erő, amint a neve is mutatja, a hegyen dolgozó emberek helyi közössége. A területalapú szavazati jog bevezetésével az új hegyközségi törvény visszahozhatja ezt a nagyon fontos funkciót - vélekedett a Vindependent elnöke. Ennek az egyértelmű jelei megmutatkoztak a március végén megtartott hegyközségi választásokon, amelyen nagyon sok szavazó vett részt, és az első választmányi ülésen is aktívabbak voltak a tagok, kezdenek nagyobb felelősséget érezni a saját jövőjük iránt. Ebben még sokat kell fejlődnünk - fogalmazott a szakember.Az eredetvédelem kulturális kérdés

A konferencián Demeter Zoltán tokaji borász az eredetvédelemről tartott előadást, ennek írásos változatát itt közöljük:

Az eredetvédelem kulturális kérdés. Pontosan leírja az adott korszak alkotásaival szemben megfogalmazott értékítéletet, valamint tisztázza az adott kor megértési szintjét az elődök munkájával és a jelenkor igényeivel kapcsolatosan.
Ezen túl pontosan megmutatja az adott kor emberének élet- és korismeretét.

Az adott kor emberének értékrendjét. Egy eredetvédelem korszerűsége, hitelessége, fontossága pontosan lemérhető annak sikerességéből.

Tehát az én értelmezésemben az eredetvédelem nem más, mint az elődök munkájának megértéséből adódó megbecsülés kifejezése és az adott kor rezdüléseihez való alkalmazkodni tudás jövőt féltő megfogalmazása.

Nem a termelőnek, a fogyasztónak fontos

Az eredetvédelmi rendszer nem a termelőt szolgálja, hanem az érdeklődő közönséget. A ma Tokajban kialakított eredetvédelmi rendszer minden termelő megelégedését kívánja bírni, ami hitelességét csorbítja. Nem arra utalok, hogy a rendszer annál tökéletesebb minél többen a termelői csoportból elégedetlenek vele, hanem, hogy a célját, a közönség hiteles kiszolgálását soha nem veszítheti el mint célkitűzést.

Ebből adódóan az eredetvédelem kialakítása egy adott korban a bátor emberek feladata és felelőssége.
Sikerét a következő generációk mérik.

Magyarország kincse

Véleményem szerint Magyarország azonosítására ma a világban elsődlegességgel és századokra visszanyúló igazolással a Tokaji elnevezés és a mögötte rejlő tartalom bír.
Egyszóval Tokaj, ma Magyarország legnagyobb megbecsülést érdemlő kincse.

Tokaj korszerű, működőképes eredetvédelmének megalkotása és érvényesítése ma az egyik legfontosabb országos szintű feladat, hatalmas felelősséggel.

Engedjenek meg egy rövid történelmi áttekintést a borvidékre vonatkozóan az általam értelmezett, a korunkban történő események összevetésére alkalmas nézőpontból a teljesség igénye nélkül.

Világelső

Az elnevezés védelmének hivatalos története 1737-ig nyúlik vissza, amikor is egy királyi rendelet a Tokaji elnevezés használatát egy lehatárolt borvidék boraira engedélyezte.

Ezzel megszületett a világ első eredetvédett bora.

Ennek a rendeletnek a megalkotását az előtte lévő évszázadokban elvégzett kitartó és sikeres munka tette szükségessé, valamint a sikeresség egyik velejárójának, a visszaéléseknek a megjelenése. Nem szabad azonban megfeledkezni az ez irányú termelői kezdeményezésekről illetve a korszakban élő borvidéki gondolkodók felismeréseiről sem, mint generáló tényezőről, melyek évtizedekkel megelőzték a felső hatalom kinyilvánítását.

A rendelkezést követő időszak Tokaj legsikeresebb időszaka volt történelmében. Hozzá kell tenni, hogy a sikeresség környezetében megjelentek a mesterségesen alkotott bürokratikus nehezítő tényezők, - melyek ugyancsak a sikeresség velejárói -, kiváltképp, ha az országnak nincs igazán önrendelkezése. A mai kor emberének részben az épített környezet, részben a felismerő gondolatok üzennek ebből a korszakból. Erre az időszakra tehető a világon elsőként kialakított területi klasszifikációs leírás is.

Igények

A következő évszázad magasabb igénnyel állt a Tokaji borok minőségi megfogalmazásával szembe. Az igények teljesítése nem sikerült maradéktalanul. Az 1848-as események hatására a bürokratikus nehézségek enyhültek, azonban a korszerű borkészítési technológiák bevezetésével szembeni ellenállás nem változott. Az évszázad végén egy megújulást eredményező természeti sorscsapás érte el Tokajt is, mely a szőlők majdnem teljes kipusztulásával járt. Nyilván a borhamisítások korszaka következett, melyet a lecsökkent termelés generált. A század végén ennek okán is születhetett meg Magyarország első bortörvénye, mely a hamisítások megakadályozására íródott, bár a borkezelésekkel megengedő volt.

Új bortörvény

A XX. század eleje új bortörvény hozott, mely a filoxéra utáni újjáépítés környezetében kialakult helyzetet próbálta kezelni szigorításaival és egyben egyértelműsíteni a borkészítés szabályait. Az ezután következő törvények, az eredetvédelem meghatározásait pontosították, bár a kor igényeihez mérten hol megengedőek voltak, hol szigorúbbak. Lekövették a bekövetkezett országhatár módosulásokat, illetve próbálták meghonosítani a hegyközségi önrendelkezés gyakorlatát.
A II. világháborút követően egy egészen más gondolkodás vezérelte Tokaj képe bontakozott ki, mely az 1970-es '80-as években érte el csúcspontját. Átrendeződött minden egy látszólagos hagyomány tisztelet mentén. A több száz éves megfogalmazások, meghatározások tartalma kicserélődött, új fogalmak születtek. Kizárólagos állami tulajdonba került a látszatkeltés. Csendesen kialakult a Magyarországon világhírű Tokaji bor képe. Ennek az időszaknak a hatásai a mai napig kitapinthatóak a borvidéken. Nem kerültek feldolgozásra.

Az 1990-es évek egy új kezdetét jelentették Tokajban az országban bekövetkezett politikai- és gazdasági változások eredményeként. A központosítás megszűnt. A borvidéken lelkes befektetők jelentek meg. Az elmúlt 40 év megkövesedett mozdulatainak megreformálása nélkülük nem sikerült volna. Az államtól érkező tisztulási akarat megnyilvánulása, egy 1991-es rendelet módosításként érkezett, mely betiltotta az avinálást. Voltak, akik értették az üzenetet, voltak, akik nem értették és voltak, akik nem is akarták érteni és vannak, akik ma sem értik.

Kényes feladat

Egy évtized elteltével a gondolataikban megújult magyar szakemberek és magyar befektetők egy csoportja, - mikor is a külsős befektetői lendület fogyatkozni látszott - önálló irányokat kezdtek kijelölni. Ezen irányok mentén halad jelenleg a borvidék szakmai fejlődése.

Tokaj eredetvédelmének érintése kényes feladat, hisz 500 év tradíció nehezül a döntések környezetére. Talán ezért sem akarták hatásosan érinteni az elmúlt évtizedek döntéshozói.
A fogalmak kialakításait politikai és kereskedelmi hangulatok, hullámok befolyásolták, befolyásolják.

Az 1990-es évek kezdetén hihetetlen lendületű és energiájú műhely munka vette kezdetét a frissen alakult borászatokban. 20 évről visszanézve nagyon felemelő időszaka volt a borvidéknek. A megtisztulásé, az újra töltekezésé, az innovációé. Meggyőződésem, hogy az elkövetkező évtizedek sikeresen fognak szakmailag támaszkodni erre az időszakra.
Ezen korszak első felében történt meg a Tokaji Aszú újra értelmezése és újra felfedezése. Az új évezred a komoly Tokaji száraz borok felé irányították a szakmai figyelmet. Az évtized közepére a dűlők egyediségének fontossága kezdett körvonalazódni.

Napjainkban borvidéki dűlők egyediségének megismerése és megismertetése történik. Az új gondolatok meghonosodását nem sikerült általánossá tenni a borvidéken. A mai napig a megújulás szándéka nem terjedt tovább ezer hektár szőlőterület lefedettségnél. Természetesen elemezhetők gazdasági számítások alapján ennek okai, melyek akár igazolni is tudják a változatlanság fenntartásának szükségességét, viszont 20 év távlatából visszatekintve már ezt a magyarázatot nem tudja elfogadni az innovatív termelői réteg.

A változtatás elkerülhetetlen

A változtatási szükségre az elmúlt időszak szakmai eredményeinek érvényesíthetetlensége ad okot. Hiába sikerült az elmúlt időszakban bebizonyítani a világ szakmai közvéleménye előtt, hogy Tokaj nem ok nélkül volt vezető borvidékként jegyezve az elmúlt századokban. A született borminőségekre mindenki őszintén rácsodálkozott és elismerően nyilatkozott. Hihető az őszinteség, hisz sajnos gazdaságilag nem vagyunk "zavaró" tényezők a borok világpiacán.

A siker mégsem érkezett meg

Ennek okait elemezni kell és az abból következő változtatni akarás szándékának érvényt szerezni.

A magam részéről az okokat részben a Tokaji eredetvédelmi rendszer bonyolultságában és következetlenségében látom. A 20 év alatt bekövetkezett szakmai megújulást csak részben követi le, illetve - amire már utaltam -, a bonyolult Tokaji termelési struktúra minden szereplőjének megfelelni akar.
Fontos időpont volt Tokaj és az ország bor-eredetvédelmi gondolkodásában a 2009.augusztus 1-i időpont. Az Európai Közösséghez tartozásunk okán egy a közösségben elfogadott eredetvédelmi- és elnevezési rendszert kellett a meglévő megnevezéseink helyére tenni.

Ennek a rendszernek az alapja az adott régióhoz kapcsolódó termékleírások. Az általános törvényi szabályozás mellett ezen termékleírások tartalmazzák azokat a szabályokat, melyek meghatározzák az adott termék készítésének és létezésének körülményeit.

A legnagyszerűbb

Ha Tokaji borról azt állítjuk, vagy azt akarjuk állítani, hogy az a világ legnagyszerűbb és első számú természetes édességet tartalmazó bora, akkor a mai kor borvidéken illetve borvidékért tevékenykedő emberének ezt minden lehetséges eszközzel képviselnie kell.

Ennek a képviseletnek az alapja kizárólag a hitelesség lehet.

Hiteles gondolat. Hiteles munka.

A hitelesség alapját pedig a termékleírásokban tudjuk megfogalmazni és az ellenőrzésekkel garantálni.

A jelenlegi termékleírásokban a legkényesebb pontoknak a Tokaji elnevezés hitelességének tekintetében a következőket látom:
- az édesítési lehetőségek engedélyezését
- a megengedett tőketerhelés maximumát
- a minimum érettség meghatározását
- a borvidéken kívüli palackozás engedélyezését
és a palackozási kötelezőség megengedő voltát.

Ezen túl a borvidék bortípusainak sokasága sem támogatja a borvidék különleges mivoltának megfogalmazását. A borvidék nem értelmezhető ennyi bortípuson keresztül.

Az én elképzelésemben három bortípus elsődleges vagy akár kizárólagos bemutatásával ez a nagyszerűség hatásosabban közvetíthető a világ felé úgy, hogy a megértés és érdeklődés megtapasztalható valóság legyen.

A három bortípus, mely a Tokaji elnevezést előtagként viselhetné:

- Tokaji száraz bor
- Tokaji Főbor (az aszúszemek kiválogatása nélkül készülő édes bor)
- Tokaji Aszú (puttonyszám meghatározás nélkül, minimum édességtartalom kikötése mellett)

A termőhelyek fontossága

Ezen túl a borvidék sokszínűségét nem a pincetechnikák vélt vagy valós különbözőségével kellene a világ elé tárni, hanem a termőhelyek változatosságának megmutatásával. Ehhez járulna hozzá egy közösségi szinten szerveződő és közösségi szinten elfogadó területi klasszifikációs rendszer felállítása, a 300 éves hagyományok megértésével és újraszervezésével.

A napokban újjáalakult Tokaji Hegyközségi rendszer reményeim szerint meg tudja teremteni annak alapját, hogy a húsz évvel ezelőtt elkezdődött, nagyon sok áldozatot követelő munka beérjen.

Meg tudja teremteni annak alapját, hogy az eredményét még életükben láthassák azok, akik a munkát elkezdték és töretlenül hisznek Tokaj megismételhetetlen egyediségében.
Meg tudja teremteni annak alapját, hogy egy működőképes közösség alakuljon, mely ki tudja jelölni a célokat annak érdekében, hogy a Tokaji újra egy hiteles borminőséget jelentsen az egész világon.

Ez a pillanat egyedi és láthatjuk, hogy évszázadokban mérhető ismétlődése.