Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

A francia kormány elfogadta a nyugdíjreform tervezetét

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
A francia kormány szerdai ülésén elfogadta az elmúlt húsz év ötödik nyugdíjreformjának tervezetét, amelynek értelmében a teljes összegű nyugdíj jogosultságához a járulékfizetés időtartama 2035-ig fokozatosan 43 évre növekszik.

A szocialista javaslatot október 7-én kezdi megvitatni a parlament. A legjelentősebb francia szakszervezet, a CGT szerdán azt javasolta a többi szakszervezetnek, hogy a nemzetgyűlési vita idejére, az október 7-11. közötti hétre szervezzenek sztrájkokat és tömegtüntetéseket a reform ellen.

A nyugdíjkorhatárt három évvel ezelőtt Nicolas Sarkozy előző, konzervatív államfő emelte fel a korábbi 60-ról 62 évre, amely ellen az azóta kormányra került szocialisták támogatásával a szakszervezetek milliós tüntetéseken tiltakoztak. Utóda, Francois Hollande kizárta a nyugdíjkorhatár újabb emelését, mert az szerinte "büntetné azokat, akik fiatalon kezdtek el dolgozni". A reform célja azonban nem változott: az újraelosztáson alapuló és jelentős deficittel küszködő nyugdíjrendszer finanszírozhatóságának biztosítása. Becslések szerint a hiány 2020-ig elérheti a 20 milliárd eurót (5966 milliárd forintot).

A francia nyugdíjrendszer európai összehasonlításban nem annyira nagyvonalú. Bár a nyugdíjkorhatár alacsonyabb, mint máshol - 62 év -, a teljes összegű nyugdíjhoz legalább 41,5 év munkaviszonnyal kell rendelkezni. Azaz bárki elmehet 62 évesen nyugdíjba, de ha nem fizetett elég ideig járulékot, a nyugdíjának csak töredékét kapja kézhez. Ennek az időtartamnak a növelését tervezi a kormány 43 évre.

A javaslat a munkáltatói járulékok 4,4 milliárd eurós növelését is előírja. Ehhez jövőre 0,15, azt követően pedig 2017-ig 0,05 százalékkal kell a munkáltatóknak több nyugdíjjárulékot fizetniük.

Annak ellenére, hogy a franciák 70-80 százaléka nem ért egyet a kormány terveivel, a reform bejelentése egyelőre nem váltott ki akkora társadalmi tiltakozást, mint 2010-ben Sarkozy reformja. Az első, szeptember 10-én rendezett szakszervezeti megmozduláson a rendőrség szerint országszerte 155 ezren, a CGT szerint 370 ezren vettek részt. Ez pedig a milliós tüntetésekhez szokott Franciaországban nagyon alacsonynak számít. Ugyanakkor Francois Hollande másfél évvel ezelőtti elnökké választása óta ez volt az első jelentősebb szociális jellegű tiltakozó megmozdulás.

A jobboldali ellenzék azért támadja a tervezetet, mert az a képviselők szerint nem elég bátor a deficitcsökkentés terén. A konzervatív tábor a nyugdíjkorhatár további emelését sürgeti, a jelenlegi nyugdíjak megadóztatását nem támogatná, de a jövőbeni nyugdíjasok hozzájárulását az egyensúly megteremtéséhez elfogadhatónak ítéli meg.