Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Kisebbet vágott volna az alapkamaton az egyik tanácstag

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának egy tagja, Pleschinger Gyula szavazott kisebb, 10 bázispontos kamatvágásra a testület október 29-i ülésén, amelyen 20 bázisponttal 3,4 százalékra csökkentették a jegybanki alapkamatot - derül ki az ülés rövidített jegyzőkönyvéből, amelyet szerdán tettek közzé a jegybank honlapján.

A jegyzőkönyv szerint a monetáris tanács tagjai egyetértettek abban, hogy az inflációs és reálgazdasági folyamatok alapján lehetőség van a monetáris kondíciók további lazítására, de a kamatcsökkentés mértékét illetően nem volt egységes a döntéshozók megítélése.

A monetáris tanács úgy látja, hogy az inflációs és reálgazdasági kilátások alapján, az ország kockázati megítélésének figyelembevételével sor kerülhet még óvatos kamatcsökkentésre - olvasható a jegyzőkönyvben.

A tanács egy tagja felhívta a figyelmet arra, hogy bár az előző kamatdöntés óta a globális pénzügyi környezet stabilizálódott és összességében támogatóan alakult, az elmúlt hónapok piaci volatilitását okozó külső tényezőkkel kapcsolatban egyelőre nem született tartós megoldás. Mindez a külföldiek által birtokolt állampapír-állomány relatíve magas szintjére tekintettel a korábbinál is óvatosabb mértékű alapkamat csökkentést indokolhat.

A többi tanácstag azonban úgy ítélte meg, hogy a globális pénzügyi környezet későbbi esetleges változásával kapcsolatban nem áll rendelkezésre olyan információ, aminek alapján szükséges lenne eltérni a hazai inflációs kilátások és reálgazdasági folyamatok által indokolt monetáris lazítás jelenleg is óvatos ütemétől.

Idén a magyar gazdaság fokozatosan bővülhet a monetáris tanács szerint, az idei növekedést pedig jövőre további élénkülés követheti. A kibocsátás továbbra is elmarad potenciális szintjétől, miközben a munkanélküliség meghaladja a strukturális tényezők által meghatározott hosszú távú szintjét. A tanács az élénkülő külső konjunktúra mellett a gyenge belső keresleti környezet fennmaradására számít.

A szeptemberi adat alacsony inflációs nyomásra utal, amelynek alakulásában átmeneti hatások is megjelennek. A középtávú inflációs kilátásokat megragadó alapfolyamat mutatók érdemben nem változtak az előző hónapokhoz képest, az év eleje óta megfigyelhető alacsony dinamika a belső kereslet dezinflációs hatását tükrözi.

A visszafogott bérdinamika arra utal, hogy a vállalatok a munkapiacon keresztül alkalmazkodnak erőteljesebben termelési költségeik emelkedéséhez, a fogyasztói árakon keresztüli áthárítás korlátozott és fokozatos lehet. Az alacsony inflációs környezet erősítheti az inflációs várakozások horgonyzottságát; mindezek alapján a monetáris tanács megítélése szerint az inflációs nyomás középtávon is mérsékelt maradhat, az átmeneti hatások kilépésével is a cél közelében alakulhat. A tanács szerint monetáris politika ebben a környezetben laza monetáris kondíciókkal tudja segíteni az inflációs cél középtávú elérését.

A következő negyedévekben a gazdasági növekedés fokozatos javulása várható, amelyhez mind az export, mind pedig a belső keresleti tételek hozzájárulnak. A belső kereslet javulása a folytatódó mérlegalkalmazkodás és a háztartások óvatossága miatt fokozatos lehet az MNB szerint. Az export bővülése a külső kereslet élénkülésének ütemében folytatódhat, amelyben érdemi javulás az idei év végétől várható.

Az ország kockázati megítélése az elmúlt hónap során javult. Az elmúlt időszakban a Fed mennyiségi lazító programja ütemének esetleges mérséklésével, majd az amerikai költségvetési megállapodással kapcsolatos bizonytalanság okozott feszültséget a globális pénzügyi piacokon, amelyek az időszak végére oldódtak. A monetáris tanács értékelése alapján azonban továbbra is kockázatot jelent a globális pénzpiaci hangulat változékonysága, amely az óvatos monetáris politika fenntartását indokolja.

A testület szerint a magyar gazdaságot számottevő kihasználatlan kapacitás jellemzi, az inflációs nyomás tartósan mérsékelt maradhat. Az infláció az előrejelzési horizonton változatlanul a cél körül alakul, ezért további monetáris lazítás lehetséges. A globális pénzügyi környezet az elmúlt időszaki változékonyságát követően stabilizálódott. A monetáris politika mozgásterét az ország kockázati megítélésének tartós és érdemi elmozdulása befolyásolhatja - áll a jegyzőkönyvben.

A monetáris tanács november 26-án tartja következő kamatdöntő ülését.