Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Az egri takarék ügyében nemzetközi szerződés megsértésének megállapítását is kérte a bíró

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Az Eger és Környéke Takarékszövetkezet ügyében a bíróság az alkotmányossági aggályok mellett, annak megállapítását is kéri az Alkotmánybíróságtól, hogy a devizahiteles törvény nemzetközi szerződést sért - derül ki a Fővárosi Törvényszék honlapján az ítéletről közzétett közleményből.

A Fővárosi Törvényszék a pénteken kihirdetett végzésében felfüggesztette a takarékszövetkezet által a az állam ellen indított per tárgyalását, és az Alkotmánybírósághoz fordult a 2014. évi XXXVIII. törvény egyes paragrafusai alaptörvény
ellenességének és nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítását kérve, és indítványozta, hogy a testület visszamenőleges hatállyal semmisítse meg a törvényt, illetve annak kifogásolt rendelkezéseit.

A végzés szerint a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló jogszabály több pontja nemcsak az alaptörvény egyes rendelkezéseit sérti, de a Római Egyezménybe is ütközik. Az Európai Központi Bankkal való előzetes konzultáció elmaradása pedig felveti a közjogi érvénytelenség kérdését is, amely alapján helye van a törvény Alkotmánybíróság általi megsemmisítésének.

A bíróság végzésében az alaptörvény ellenesség indokai között szerepel, hogy a törvényt a 2004. május 1-je és 2014. július 26. között megkötött fogyasztói kölcsönszerződésekre kell alkalmazni, s ez a visszamenőleges hatály sérti a jogbiztonság elvét.

A jogszabály kizárja annak a lehetőségét, hogy a bíróság az az alapján indult perekben vizsgálja a pénzügyi intézménynek az egyes fogyasztókkal kötött konkrét szerződéseit, illetve megkötésük körülményeit. Sérti a jogbiztonságot, hogy a törvény nem rendelkezik arról, hogy kit illet meg a perindítás joga abban az esetben, ha egy megszűnt pénzügyi intézmény követelését nem pénzügyi intézmény szerezte meg.

A végzés indokolása szerint a jogbiztonság sérelmét jelenti, hogy a törvény nem biztosítja sem a feleknek, sem a bíróságnak a megfelelő felkészülési időt.

A bíróság megállapítása szerint összeegyeztethetetlen a jogállamisággal, hogy a pénzügyi intézménynek úgy kell megindítania pert, hogy nem ismeri annak jogkövetkezményeit. A jogalkotó ugyanis csak később hozza majd meg azt a törvényt, amely alapján a pénzügyi intézménynek majd el kell számolnia a fogyasztóval a perrel érintett általános szerződési kikötések érvénytelensége esetén.

A végzés szerint a törvényben meghatározott rövid határidők miatt csak korlátozott bizonyításra van lehetősége a bíróságnak, amely akadályozhatja a tényállás alapos megismerését. A törvény továbbá az elévülési szabályok módosítása nélkül a Ptk-ban megfogalmazott elévülési időn túl is lehetőséget ad a jogérvényesítésre, ami sérti a jogállamiságot, a jogbiztonságot és a bírói függetlenséget.

A bíróság végzése szerint mind a tisztességes eljáráshoz, mind a jogorvoslathoz való jog sérelmét jelenti az, hogy a felperesnek az illetékekre vonatkozó szabályok helyett a törvényben maghatározott nagy összegű, tételes illetéket kell fizetnie, mely összeghez képest a törvény leegyszerűsíti a bíróság eljárását a vizsgálható tények köre, a tárgyalások száma, az azokon
felvehető bizonyítás tekintetében.

A bíróság álláspontja szerint az Alaptörvénybe ütközik a törvény azon rendelkezése is, hogy az egyedi ügyekben indított pereket fel kell függeszteni, mert ezzel a jogalkotó egyoldalúan, a fogyasztók érdekében avatkozott be.

Ez volt az első eset, hogy a bíróság elfogadta egy hitelintézet arra vonatkozó előterjesztését - amelyet eddig majdnem mindegyik pénzintézet indítványozott -, hogy függessze fel az eljárást és forduljon az Ab-hoz.

Az Igazságügyi Minisztérium (IM) közleményben reagált a bírói döntésre, azt írták, hogy soron kívüli alkotmánybírósági (Ab) elbírálásban bíznak. A tárca határozott jogi álláspontja szerint az új jogszabály mindenben megfelel az alaptörvény előírásainak, ugyanakkor Magyarország jogállam, az alaptörvény biztosítja az Ab-hoz fordulás lehetőségét - áll a közleményben. Hozzátették, hogy az IM vizsgálja a bíró kezdeményezését az egri takarék ügyében, véleményét megküldi az Ab-nak, és ezt követően nyilvánosságra is hozza.

Rogán Antal, a Fidesz-frakcióvezetője pedig az MTI-nek azt mondta, hogy a bankok időt próbálnak húzni a devizahiteles perekben, de "ez a taktika sikertelen lesz", a pénzintézetek februári elszámoltatása pedig nincs veszélyben.