Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Öt éve történt a vörösiszap-katasztrófa

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Öt évvel ezelőtt, 2010. október 4-én történt Magyarország eddigi legnagyobb ökológiai katasztrófája. Kolontár községnél 12 óra 25 perckor átszakadt a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. ajkai timföldgyára zagytározójának gátja. A kiömlő több mint egymillió köbméternyi víz és mérgező vörösiszap elegye elöntötte Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely mélyebben fekvő részeit.

A katasztrófában tíz kolontári lakos vesztette életét, 123 ember súlyos égési sérüléseket szenvedett az erősen lúgos, maró hatású anyagtól, az orvosoknak 302 embert kellett ellátniuk. Október 5-én a kormány Veszprém, Vas és Győr-Moson-Sopron megyére veszélyhelyzetet hirdetett ki, amely 2011. június 30-áig volt érvényben.

A szennyeződés a Torna patakon keresztül - a védőintézkedések következtében felhígulva - a Marcalba, majd a Rábába és végül a Dunába jutott. A Torna és a Marcal élővilága kipusztult, a Mosoni-Dunát a lúgos kémhatás csökkentésével sikerült megvédeni. A kizúduló vörösiszap az ajkai térségben mintegy ezerhektárnyi földterületet is megmérgezett.

Az érintett három településen több mint 300 ház vált lakhatatlanná, többségüket le kellett bontani, az ingó és ingatlan vagyonban keletkezett lakossági kár egymilliárd forintot tett ki. A kormány a károsultak támogatására alapot hozott létre. A közadakozásból összegyűlt több mint kétmilliárd forintot Devecser, Kolontár és Somlóvásárhely fejlesztésére, új munkahelyek teremtésére és a lakókörnyezet élhetőbbé tételére fordították-fordítják. Kolontáron és Devecserben több mint százlakásos lakópark épült. A kormány összességében 38 milliárd forintot fordított a katasztrófa utáni helyreállításra, ebből 21 milliárd forintot a környezeti elemekben keletkezett károk elhárítására.

A tragédia másnapján azonnali hatállyal felfüggesztették a Mal Zrt. termelői tevékenységét. A cég vezetői akkor úgy nyilatkoztak, hogy nem tartják magukat hibásnak a katasztrófáért, a vállalat minden szabályt betartva működik. A vállalat - a honvédelmi törvény október 12-én hatályba lépett módosítása alapján - 2011. június 30-áig állami felügyelet alá került, a termelés október 15-én kormánybiztos irányítása alatt indulhatott újra.

Az Országgyűlés 2010. november 29-én parlamenti bizottság felállításáról döntött a katasztrófáért viselt felelősség kivizsgálására, a bizottság december 7-én kezdte meg munkáját. Jelentése alapján a parlament 2012. március 12-én határozatban mondta ki, hogy a katasztrófáért döntően a Mal Zrt. volt felelős, ám felelősség terheli a létesítmény és a technológia engedélyezésében, ellenőrzésében közreműködő hatóságokat, valamint a jogalkotót is, amiért hibásan ültettek át a magyar jogba bizonyos EU-irányelveket, és nem rendeztek nyilvánvaló hatásköri hiányosságokat. A zöldhatóság 2011. szeptember 14-én 135,140 milliárd forint hulladékgazdálkodási bírságot szabott ki a Mal Zrt.-re, a határozatot a vállalat megtámadta.

A kormány 2012. szeptember 20-án stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítette a katasztrófa óta jelentős likviditási nehézségekkel küzdő vállalatot. A Veszprémi Törvényszék 2013 februárjában elrendelte a timföldgyár felszámolását, amelynek irányítását március 8-án átvette az állami vagyonfelügyelő, biztosítva a termelés folyamatosságát, a munkahelyek megőrzését és a környezet biztonságát. 2013. április 23-án létrejött az állami tulajdonú Nemzeti-MAL-A Alumíniumtermelő Zrt. timföldgyár.

A katasztrófa ügyében halált okozó gondatlan közveszélyokozás vétsége és más bűncselekmények (gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, továbbá a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése) miatt emeltek vádat 2012. január 19-én 15 ember, a cég vezetői és több alkalmazottja ellen, valamint számos polgári per is indult. A vádirat nyolc ember halálát kötötte össze közvetlenül az iszapömléssel. A büntetőper 2012. szeptember 24-én Veszprémben elindult tárgyalását a következő évben a háromtagú büntetőtanács összetételében történt változások miatt kétszer kellett elölről kezdeni, majd 2015. augusztus 17-én az ügyészség több ponton módosította a vádat.

A Mal Zrt. és a környezetvédelmi hatóság ellen 67 ember összesen 479 millió forint értékben indított kártérítési pert. A Kúria 2014. február 12-én hozta meg első harmadfokú, jogerős döntését a kolontári vörösiszap-katasztrófával összefüggésben. A bírói fórum elutasította a Mal Zrt. felülvizsgálati kérelmét, és 10 millió forint kifizetésére kötelezte a vállalatot. (A korábban született jogerős ítélet kimondta, hogy a Mal Zrt. tevékenysége veszélyes üzemnek minősül, ezért a cég annak szabályai szerint felel a történtekért.) A Kúria ugyanakkor részben megváltoztatta az ítélet indoklását, eszerint a katasztrófát elsődlegesen az iszaptározó építési hiányosságai, és csak másodsorban a Mal Zrt. karbantartással kapcsolatos mulasztásai okozták, ami befolyásolhatja a Veszprémi Törvényszéken folyó büntetőpert is.

Kártérítési perekben azóta is születtek ítéletek, amelyekben a felpereseknek vagyoni és nem vagyoni kártérítést is megítéltek. Abból a 400 millió forintos keretből, amelyet 2015 februárjában különített el a kormány, szeptember végéig harminchárman kaptak összesen 91,5 millió forintos nem vagyoni kártérítést a vörösiszap-károsultak közül.