Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Egyre gazdagabbak a gazdagok, és szegényebbek a szegények

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Az OECD legtöbb országában az elmúlt három évtizedben jelentősen nőttek a jövedelmi különbségek, több államban pedig sosem látott mértékű szakadék alakult ki a szegények és a gazdagok bevételei között.

Míg a 80-as években a lakosság leggazdagabb 10 százalékának és a legszegényebb 10 százalékának jövedelme között hétszeres, a 2000-es évekre 9-szeres, mostanra pedig 9,6 szerese lett a különbség - derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet legfrissebb, az egyenlőtlenségekkel foglalkozó kiadványából, amelynek budapesti bemutatóját kedden tartották.

"Magyarországon két időszakban növekedtek jelentősen a jövedelmi egyenlőtlenségek az utóbbi 25 évben. az egyik a piacgazdasági átmenet időszaka, a másik pedig a gazdasági válságot követő évek - 2010 és 2012 közötti időszak." - mondta a felmérésben a magyar adatokat kezelő Tárki vezető kutatója, Medgyesi Márton.

Magyarország a jövedelmek elosztásának egyenletességéről készített listán a 13. helyen áll, Ausztria mögött, és Németország előtt. Nagy-Britannia a 29., az Egyesült Államok a 31. Több feltörekvő gazdaságban, különösen Latin-Amerikában jelentősen csökkentek a jövedelmi egyenlőtlenségek, a szakadék azonban itt a legnagyobb.

Magyarországon az adatok szerint a 2000-es évek elejétől kezdve nagyjából a válságig csökkent, ott stagnált, majd 2010 körül ismét emelkedett az elosztásban megmutatkozó különbség. OECD szinten a jelenség egyik oka sok más mellett a gazdasági válság hatása, az újraelosztás változása, másrészt a nem szabványos foglalkoztatási formák, vagyis az önfoglalkoztatás, részmunkaidős állások növekedése. 1995 és 2007 között az összes új állás 43 százaléka ilyen volt. Ez ráadásul csak nagyon keveseket segít vissza a munkaerő-piacra, a kutatás szerint a fiatalokat és a nőket szinte egyáltalán nem, az idősebb férfiakat sokkal inkább - mondta el a kutatás egyik szerzője, Michael Förster. A nagyobb társadalmi egyenlőtlenségek a kutatás megállapítása szerint káros hatással vannak a hosszú távú gazdasági növekedésre is.

"Ami engem leginkább meglepett az adatok közül, az a vagyon hatalmas koncentrációja - amire természetesen számítani lehetett, de nem ilyen mértékben. Az derült ugyanis ki a 18, erről adattal rendelkező OECD országról - amelyben ilyen statisztikák hiánya miatt Magyarország nincs benne -, hogy az összes vagyon alig három százalékán osztozik az emberek legszegényebb 40 százaléka, míg a leggazdagabb háztartások 10 százaléknál koncentrálódik az összes vagyon fele, a középső további 50 százaléknál pedig a teljes vagyon 47 százaléka" - nyilatkozta az InfoRádiónak Michael Förster.

Az egyenlőtlenségek csökkentésére megoldásként egyebek közt a foglalkoztatás előmozdítását és minőségi munkahelyek létrehozását, a nők gazdasági életben való nagyobb részvételét, a hatékonyabb újraelosztást és a készségszerzés, oktatás fejlesztését ajánlják az OECD országoknak.

Hanganyag: Király István Dániel