Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Nehezen birkózunk meg a kamatszámítással

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
A magyar lakosság pénzügyi ismereteinek elsajátításakor az egyszerű, és a kamatos kamatszámítás okozza a legnagyobb problémát, pedig a legtöbb pénzügyi termék, megtakarítás vagy hitelfelvétel esetében is ez a legfontosabb tényező - derült ki a Pénziránytű Alapítvány megbízásából készített reprezentatív kutatásából, amit szerdán, Budapesten sajtótájékoztatón ismertettek.

A nemzetközi módszertan alapján Magyarországon kívül mintegy 30 országban 2015 nyarán elkészített kutatás eredményeit bemutatva Sz. Pap Judit, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakértője elmondta: a válaszadók mindössze harmada tudta a helyes megoldást a kamatos kamattal kapcsolatos kérdésre.

Vélekedése szerint ez azért aggályos, mert a kamat egy százalékos változása is "hihetetlen mértékű változást" tud okozni a befektetés összegében vagy a hiteltörlesztés nagyságában, különösen hosszú távon.

Pozitív változásnak nevezte a jegybank szakértője, hogy a válaszadók mintegy 70 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem volt megélhetési gondja az elmúlt 12 hónapban, és csak 27 százalékuknál fordult elő, hogy jövedelmük nem fedezte megélhetési költségeiket.

Az utóbbi választ adók száma az első felméréskor, 2010-ben még 34 százalék volt, így látható, hogy a gazdasági növekedés alakulása, az infláció csökkenése és a rezsicsökkentés mind olyan tényezők, amelyek javították a háztartások pénzügyi helyzetét - tette hozzá.

A kutatásból az is kiderült, hogy a válság óta kevésbé lett fontos a mértékletesség, takarékosság, beosztás a magyar lakosságnak. Meglepő eredmény Sz. Pap Judit szerint, hogy a válaszadók csaknem fele egyhavi tartalék nélkül gazdálkodik, azaz külső segítség nélkül nem lenne képes egyhavi jövedelmének megfelelő váratlan kiadást a tartalékaiból átvészelni. A lakosság felének vannak konkrét pénzügyi céljai a felmérés szerint. Ezek között első helyen áll a lakásvásárlás, majd a gyerekek támogatása következik, amit a lakásfelújítás követ.

A jegybank szakértője meglepőnek nevezte, hogy a nyugdíj kiegészítése mindössze a hatodik helyen áll a célok között. Ezzel egybevág, hogy a válaszadók többsége, 77 százaléka az állami nyugdíjellátásra kíván majd támaszkodni, különösen fiatalkorban foglalkoznak kevesen az öngondoskodással - mondta. Kedvezőtlen változás a jegybank szakértője szerint, hogy az elmúlt öt évben 32-ről 25 százalékra esett a háztartási költségvetést készítők aránya. A visszaesés leginkább a 30 éven felüli nők esetében figyelhető meg - tette hozzá.

A sajtótájékoztatón a Pénziránytű Alapítvány a magyar lakosság körében végzett másik, nem reprezentatív, felmérését Szuromi-Kovács Ágnes, az alapítvány ügyvezető igazgatója ismertette. A "Pénzügyi személyiség" nevű, önkéntes, online önismereti kérdőívet több mint háromezren töltötték ki a nyáron.

A válaszokból kiderült, hogy a tudatosság és a dolgosság azok a fő tulajdonságok, amelyek pozitív pénzügyi kultúrára utalnak - mondta az ügyvezető igazgató. Akik magas pontszámot értek el ezekben, nem csak jobban tervezik és kézben tartják pénzügyeiket, hanem mértékletesebbek és az átlagnál jobban be tudják osztani pénzüket - fejtette ki.

Kiderült azonban az is, hogy a takarékosság és magas árérzékenység nem jelenti, hogy az emberek ellen tudnának állni a marketingfogásoknak, a fogyasztói társadalomból érkező impulzusoknak - mondta. Előfordulhat, hogy egy-egy akció olyan vásárlásra ösztönöz, ami nem volt betervezve - fejtette ki Szuromi-Kovács Ágnes. Az alapítvány ügyvezetője elmondta: a www.penziranytu.hu oldalon továbbra is elérhető kérdőív szórakoztató, játékos, interaktív módszerekkel törekszik az ismeretátadásra.

A Pénziránytű Alapítványt 2008-ban hozta létre a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Bankszövetség és a Diákhitel Központ azzal a céllal, hogy segítse a pénzügyekben való eligazodást.