Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Az uniós fővárosok közül Budapesten a második legolcsóbb a földgáz

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Budapest a második legolcsóbb uniós főváros volt a lakossági földgázárak szempontjából októberben, csak Bukarest előzte meg - derült ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) legfrissebb nemzetközi energiaár-összehasonlításából.

A hivatal elemzése a 28 európai uniós főváros és Belgrád földgáz- és villamosenergia-árait hasonlítja össze, a felmérést 2013 júliusa óta készíti el az MEKH.

Budapesten a múlt hónapban 3,32 eurócent volt egy kilowattóra földgáz, Varsóban, Zágrábban, vagy Pozsonyban ennek több mint másfélszerese, Ljubljanában több mint kétszerese. A legdrágább Stockholm volt, ahol 20,57 eurócentbe került egy kilowattóra földgáz októberben.

A villamos energia árak szempontjából a magyar főváros a negyedik legolcsóbb a vizsgált városok közül, 12,04 eurócentbe került egy kilowattóra áram a múlt hónapban. A legolcsóbb Belgrádban volt a villamos energia, 6,24 eurócent, de például a szomszédos Bécsben 19,09 eurócentbe, Prágában 18,99 eurócentbe került egy kilowattóra áram a lakosságnak.

A felmérés szerint az átlagos két keresetből élő magyar háztartások nettó jövedelmük 4,7 százalékát költötték gázra és villamos energiára idén októberben. Magyarország ezzel a rangsorban a 10. helyen áll a vizsgált országok között, több helyet javítva az előző évekhez képest. Tavaly októberben a 6., 2013. októberben még a 2. helyet foglalta el.

Luxemburgban fordították a háztartások jövedelmük legkisebb részét, 1,3 százalékát ilyen kiadásokra idén októberben, míg a legnagyobb arányban Szófiában költöttek a háztartások energiára, nettó jövedelmük tíz százalékát.

Az árak gyűjtését és azok összehasonlítását - a MEKH és az osztrák hatóság (E-Control) megbízásából - egy független finn cég végzi az érintett országok szolgáltatóinak és szabályozó hatóságok adatainak alapján. Az árgyűjtés nemcsak a végfogyasztói árra terjed ki, hanem az egyes árelemekre is, így külön vizsgálják az energiadíjat, a rendszerhasználati (hálózati) díjakat, az energiaadót és az áfát.