Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Ausztria és Németország felfüggesztette a Hernádi Zsolt elleni elfogatóparancs végrehajtását

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Ausztria és Németország felfüggesztette a Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgatója elleni horvát elfogatóparancs végrehajtását.

Az Interpol horvátországi irodáját az Interpol bécsi irodája értesítette, hogy felfüggesztették a Hernádi Zsolt elleni körözést.

A horvát ügyészség azzal vádolja Hernádi Zsoltot: cége 10 millió euró kenőpénzt fizetett Ivo Sanader volt horvát kormányfőnek, hogy ennek fejében a magyar olajipari társaság irányítói jogokat szerezzen az INA horvát olajipari cég felett - a veszteséges gázüzletág kivételével. A Mol Nyrt. számos alkalommal visszautasította a Sanader-perben elhangzottakat, és leszögezte: soha nem korrumpált egyetlen politikust sem, és nem adott pénzt azért, hogy megszerezze az INA-ban az irányítási jogokat.

Nem hivatalos értesülések szerint Ausztria és Németország a kétszeres eljárás tilalmára hivatkozva függesztette fel a horvát elfogatóparancs érvényét, amely szerint ugyanabban az ügyben egy embert nem lehet kétszer bíróság elé állítani. Magyarország értesítette őket ugyanis arról, hogy Hernádit ebben az ügyben Magyarországon már bíróság elé állították és felmentették.

A horvát belügyminisztérium magyarázatot kér Ausztriától és Németországtól, amiért nem tesznek eleget az európai elfogatóparancsnak. A német igazságszolgáltatás egyelőre nem válaszolt, Ausztria pedig a "ne bis in idem" elvre (a kétszeres eljárás tilalmára) hivatkozott.

A horvát igazságügy-minisztérium közölte, hogy további magyarázatokat vár Ausztriától és Németországtól.

Hernádi Zsolt horvát ügyvédje, Goran Mikulicic közölte a HINA horvát hírügynökséggel, hogy nem ismeri a horvát elfogatóparancs végrehajtása felfüggesztésére vonatkozó német és osztrák döntést. Az ügyvéd szerint a döntés nem ellentétes a nemzetközi joggal, mert minden ország saját maga dönti el, hogy érvényt szerez-e az európai elfogatóparancsnak, és joga, sőt kötelessége megvizsgálni, milyen alapon adták ki az elfogatóparancsot.