Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Felpörög jövőre az energiauniós projekt

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Három lehetőséget is mérlegel az Európai Bizottság az EU-tagállamok és harmadik országok között kötendő energiaszállítási megállapodások uniós jognak való megfelelésének biztosítására - árulta el a BruxInfónak Maros Sefcovic alelnök abból az alkalomból, hogy a biztosi testület szerdán elfogadta az energia uniós projekt végrehajtásáról szóló helyzetjelentését.

Három alternatív lehetőséget is mérlegel az Európai Bizottság annak szavatolására, hogy a tagállamok a jövőben ne kössenek a gázexportőrökkel, mindenekelőtt Oroszországgal olyan kétoldalú szerződéseket, amelyek ellentmondanak az uniós jognak. Az ilyen megállapodások tartalmába való előzetes beleszólásba a Bizottságot feljogosító jogszabályi javaslat is egy nagyobb gázellátási jogalkotási csomag része lesz, amivel februárban kíván előrukkolni az Európai Bizottság.

Ezt a testület Energia Unióért felelős alelnöke nyilatkozta a BruxInfónak abból az alkalomból, hogy a testület szerdai ülésén elfogadta az energia uniós projekt végrehajtásának állásáról készült időközi jelentését. A beszélgetés során hangsúlyozta, hogy 2016 a végrehajtás éve lesz: az Energia Unióval kapcsolatos jogszabályi javaslatok 90 százalékával jövő évben rukkol ki a Bizottság.

Maros Sefcovic emlékeztetett rá, hogy több tagállam is olyan kétoldalú megállapodásokat írt alá korábban Moszkvával, amelyekről utólag a Bizottság megállapította, hogy nem összeegyeztethetők az uniós jogszabályokkal. Brüsszel ezért gondoskodni kíván arról, hogy ez többé nem forduljon elő, hiszen utólag már nagyon körülményes belenyúlni az ilyen szerződésekbe. Bár a szlovák biztos nem adott egyértelmű választ a BruxInfo arra vonatkozó kérdésére, hogy jogilag kötelező modellben gondolkoznak, vagy a tagállamok számára csak előzetes tájékoztatási kötelezettségről lenne szó, azt ugyanakkor elárulta, hogy három különböző opció közül választhatnak.

Az egyik az, hogy az Európai Bizottság képviselője is helyet kapna a jövőben azokban a tárgyalódelegációkban, amelyek harmadik országokkal tárgyalnának energiaszállítási megállapodások megkötéséről. Egy másik, ennél enyhébb verzió szerint a tagállamok csak konzultálnának előzetesen és menet közben Brüsszellel. Végül az is elképzelhető, hogy a kétoldalú megállapodásokba beillesztendő sztenderd záradékokkal garantálnák az uniós jognak való megfelelést.

Az erről szóló javaslat más kezdeményezésekkel (LNG-stratégia, cégek által megkötött kereskedelmi szerződések nagyobb transzparenciája) együtt a februárban kijövő gázellátás-biztonsági csomag részét képezi majd.

Sefcovic a BruxInfo érdeklődésére megerősítette, a Bizottság határozott szándéka a költségbekerülésnél alacsonyabb hatósági (szabályozott) árak fokozatos kivezetése. Ezek ugyanis szerinte a távoli jövőbe kitolják az energiarendszer biztonságos működéséhez szükséges beruházásokat. Azt is nyilvánvalóvá tette, hogy ezt a problémát nem feltétlenül, és nem csak kötelezettségszegési eljárásokkal, hanem a villamos áram piac szerkezeti átalakításáról szóló új jogszabály keretében próbálják majd orvosolni. Ez a javaslatcsomag valamikor jövő ősszel jön majd ki.

A Bizottság alelnöke úgy vélte, hogy az árszabályozással kapcsolatban több problémát is kezelni kellene. Először is gondoskodni kell egy, a jelenleginél reálisabb kibocsátási egységárról. Ennek a problémának a kezelését szolgálja a kvóták egy részének tartalékolása.

Másodszor az energiaárakkal is foglalkozni kell. Egyfelől a nagykereskedelmi energia árak olyan alacsonyak, hogy a befektetőknek már alig éri meg beruházni. Paradox módon ugyanakkor a fogyasztói végárak magasak, átlagosan 2-3-szorosa Európában az amerikai áraknak. "Itt valami egyértelműen nem stimmel" - tette hozzá a biztos, aki szükségesnek nevezte a villamos áram piac újratervezését, és egy aktív fogyasztói modellre való áttérést. A szabályozott háztartási energiaárak mellett ugyanis az égvilágon semmi sem motiválja a fogyasztókat a megtakarításra és a rugalmas fogyasztásra.

Maros Sefcovic reméli, meg tudja győzni a tagállamokat arról, hogy 2017-re minden ország nemzeti energia- és klímapolitikai tervet készítsen, amit még a jelenlegi Bizottság mandátuma alatt kiértékelnének és elfogadnának. A nemzeti tervek az energia uniós projektek mind az öt elemére kiterjednének a klímacéloktól kezdve az energiahatékonyságon át az innovációig. Jelenleg a tagállamoknak körülbelül csak az egyharmada rendelkezik valamilyen tervvel. Utalt rá, hogy a nemzeti tervek elbírálása az Energia Unió kormányzási modelljének egyik kulcseleme lenne. "Tisztában vagyunk vele, hogy valami nagyon kényes dologról van szó, ami ugyanakkor felgyorsíthatja az energiapolitikában a paradigmaváltást" - jegyezte meg.

Sefcovic a nyárra ígéri a legfelső vezetői szinten elfogadott 2030-as európai klíma- és energiacélok tagállami erőfeszítésekre való lebontásáról szóló bizottsági javaslatot. Emlékeztetett rá, hogy a 2020-as célokkal szemben 2030-ra csak egy jogilag kötelező célt tűztek ki a tagállamok, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának legalább 40 százalékkal való csökkentését az 1990-es szinthez képest az EU átlagában.

További részletek a BruxInfo cikkében.