Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

IMF: erősíteni kell a fogyasztási típusú adók szerepét

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Fontos, hogy a jövedelmi adóktól a fogyasztási típusú adók felé helyeződjön a fiskális politika súlypontja, mert egyéb tényezők mellett ezzel segíthető legjobban a gazdaság hosszútávú növekedése - mondta Johannes Wiegand, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) európai részlegének vezérigazgató-helyettese csütörtökön Budapesten.

Az Andrássy Egyetem, a Harvard Club of Hungary és az Emberi Erőforrások Minisztériuma által rendezett konferencián Johannes Wiegand a kelet-közép-európai és dél-európai országok lehetőségeiről beszélt a költségvetési konszolidáció és gazdasági növekedés összehangolásában.

Johannes Wiegand hangsúlyozta, hogy a növekedés érdekében vissza kell szorítani a nem produktív állami kiadásokat, programokat, ugyanakkor fenn kell tartani az egészségügy, az oktatás és az állami infrastruktúra hatékony finanszírozását is.

Rendkívül fontosnak nevezte az Európai Unió strukturális és kohéziós alapjainak megfelelő felhasználását is, hogy ne csökkenjenek a közszféra beruházásai. Ugyanakkor megjegyezte, hogy meg kell reformálni a közszférában dolgozók juttatási rendszerét is, mivel véleménye szerint sok országban túl sokan, vagy aránytalanul magas fizetésért dolgoznak az államnak. Elmondta: a devizahitelezés felfutása nem csupán kelet-közép-európai probléma, a balti országokban legalább akkora gondot okozott a lakosság túlzott eladósodása devizában, azóta azonban az országok egy része áttért az euróra. Az IMF szakértője az egyes országok között különbséget tett a szerint, hogy csupán a hitelek voltak devizában felvéve, illetve a betéteket is devizában helyezte-e el a lakosság a bankoknál. Mint mondta, a nagyarányú devizahitellel rendelkező államokban is nehéz a monetáris és a fiskális politikát folytatni, de még ennél is nehezebb hatékony gazdaságpolitikát végezni a kormányoknak azokban az államokban, ahol a betétek túlnyomó többségét is külföldi devizában helyezte el a lakosság.

Surányi György, a jegybank egykori elnöke arról beszélt, hogy 2001-2002-től a devizahitelek felfutásában mind az akkori kormányok, mind a felügyelet, a Magyar Nemzeti Bank, kereskedelmi bankok és a lakosság is felelős. Surányi György úgy ítélte meg, hogy már 2011-ben át kellett volna váltani a devizakölcsönöket forintalapú hitelekre, de azt is elismerte, hogy a jegybank akkori vezetése és a bankszövetség sem értett ezzel egyet. Ekkor az átváltási árfolyam sokkal alacsonyabb lett volna, így a deviza alapú hitelt felvevőknek és a bankoknak is kisebb terhet kellett volna elviselniük.

Az egykori MNB-elnök szerint több tízezer család van most is hátralékban, illetve az átváltást követően is magas maradt a törlesztőrészlete, és kiemelte, ha ehhez hozzávesszük, hogy a jelenlegi alacsony infláció után emelkedhet a pénzromlás üteme, ez a forinthiteleknél jelentős kamatkockázatot eredményez.

Palotai Dániel, az MNB ügyvezető igazgatója a volt jegybankelnök felvetéseire kiemelte: ha 2011-ben történik meg a lakossági devizakölcsönök átváltása forintra, az akkori magas forintkamatok azt eredményezték volna, hogy a törlesztőrészletek gyakorlatilag nem csökkentek volna. Emellett akkoriban még nem született meg a Kúria jogegységi határozata, amely alapul szolgált a devizakölcsönök érdemi átváltásához.

Palotai Dániel szavai szerint a 2014-es átváltás több szempontból is jó időzítés volt, részben azért, mert a jegybank devizatartalékai ekkorra értek el olyan szintre, hogy biztosítani lehetett a kereskedelmi bankok számára az átváltáshoz szükséges jelentős összegű - 9 milliárd euró összegű - devizát, és 2014 őszére csökkent az ország rövidlejáratú külső adóssága olyan mértékre, hogy a forintosítást végre lehetett hajtani.