Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Paks II. - Ez jöhet a kötelezettségszegési eljárás indítása után

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Jogilag ugyan nem kötelező a paksi projekttel összefüggő minden további beszerzési eljárás felfüggesztésére vonatkozó bizottsági felszólítás, az ettől való eltérés kockázatait ugyanakkor a magyar félnek kell felmérnie - közölték EU-források azt követően, hogy Brüsszel csütörtökön hivatalos felszólító levél kiküldésével kötelezettségszegési eljárást indított az uniós közbeszerzési szabályok általa vélt megsértése miatt.

Az Európai Bizottság egyértelműen azon az állásponton van, hogy a magyar-orosz kormányközi megállapodás - amelynek keretében közvetlenül, nyílt pályáztatás nélkül bízták meg a Roszatomot a paksi atomerőmű kibővítését célzó projekt megvalósításával - nem felel meg azoknak a feltételeknek, amelyek igazolhatják az EU közbeszerzési szabályainak mellőzését.

"A Bizottság nem lát olyan sürgető körülményt, ami indokolta volna a közbeszerzési szabályok mellőzését" - tették hozzá.

A testület - ahogy a BruxInfo kedden megírta - csütörtökön hivatalos felszólító levelet küldött Magyarországnak, megadva a jelet a kötelezettségszegési eljárás megindítására. "A levél kiküldésével a Bizottság információkat kér a magyar kormánytól" - jelentette ki Lucia Caudet, a belső piacért felelős bizottsági szóvivő. Budapestnek két hónap áll rendelkezésére a Brüsszel által kért információk megválaszolására. A testület ezt követően dönt arról, hogy indoklással ellátott vélemény elfogadásával második szakaszba léptesse-e az eljárást vagy sem.

Nemzetközi szerződésekben bizonyos feltételek mellett lehetőség van a közbeszerzési szabályok mellőzésére. A Bizottságnál azonban úgy ítélik meg, hogy ezek a kivételezésre feljogosító feltételek jelen esetben nem teljesültek.

Ehhez először is a kormányközi megállapodásnak összhangban kellene lennie az EU működéséről szóló szerződéssel. Brüsszel szerint egyértelműen nem ez a helyzet, mert egy nemzetközi szerződés sem mentheti fel a tagállamokat az EU-alapszerződés olyan alapelveinek a tiszteletben tartása alól, mint a hátrányos megkülönböztetés tilalma, az egyenlő bánásmód és az átláthatóság. Márpedig ez a három feltétel a Roszatom közvetlen megbízásával a testület szerint nem teljesült.

Ugyancsak el lehetne térni a közbeszerzési szabályoktól abban az esetben, ha a kormányközi megállapodás erre vonatkozóan speciális eljárási szabályokat rögzít. Erre azonban a testület megítélése szerint nem került sor, és a közvetlen megrendelés nem minősül ilyen eljárásnak.

Összességében tehát a Bizottság aggályokat jelzett, hogy a paksi projektről szóló szerződés Roszatomnak történő odaítélésével Budapest mind a két 2004-ből származó közbeszerzési irányelv ellen vétett (konkrétan a 2014/17-es irányelv 22 cikkét és a 2004/18-as direktíva 18-as cikkét említik az EU működéséről szóló szerződés hivatkozott cikkein túl).

EU-források azt is megerősítették, hogy a hivatalos felszólító levélben információnk szerint szereplő felhívás valamennyi paksi projekttel összefüggő további beszerzési eljárás felfüggesztésére (illetve arra, hogy a kormány tartózkodjon új szerződések megkötésétől) jogilag nem kötelező a magyar kormány számára, nincs tehát jogi felfüggesztő hatálya.

Azt ugyanakkor hozzátették, a magyar kormány kockázatértékelésére van bízva, hogy figyelembe veszi-e vagy sem ezt a felszólítást.

Ami a lehetséges következményeket illeti, Brüsszelben mindössze annyit mondtak, hogy a Bizottság kész megadni minden segítséget a magyar kormánynak a probléma megoldásához. Mindazonáltal - teszik hozzá - a magyar kormány dolga, hogy megoldási javaslattal álljon elő.

További részletek a BruxInfo cikkében.