Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Már a járműipart veszélyezteti a munkaerő-hiány

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
A magyar kormány kiemelt támogatásának köszönhetően a hazai járműipar dinamikusan fejlődött az elmúlt években, ezzel párhuzamosan pedig az iparágban foglalkoztatottak száma is rohamléptekben emelkedett. A hazai oktatás nem megfelelő színvonala, illetve a munkaerőhiány miatt viszont mostanra eljutottunk oda, hogy veszélybe került a versenyképességünk, a további növekedés és Orbán Viktor régi álma, hogy egyszer európai autógyártó nagyhatalommá válunk - írja a portfolio.hu.

Az iparág legégetőbb problémáját, illetve a megoldásának lehetőségeit a hazai járműipar top menedzserinek és HR-vezetőinek gondolatai alapján mutatjuk be, amelyek a Portfolio által szervezett Járműipar 2016 konferencián hangzottak el - áll a Portfolio elemzésében.

Jó hely ez a Magyarország - Csak munkaerőből ne lenne hiány

A magyarországi járműipar - a kormányzati szándékkal összhangban - rendkívüli ütemben bővült az elmúlt fél évtizedben, amit jól érzékeltet, hogy a teljes iparon belüli súlya 18 százalékról kis híján 30 százalékra emelkedett, miközben az exportból való részesedése 16 százalékról 21 százalékra nőtt.

A dinamikus bővülés a foglalkoztatottságon is nyomot hagyott: a 2008-ban még csak 85 ezer főt foglalkoztató ágazat 2015-ben már közel 145 ezer fősre duzzadt. Hogy érezzük, ez mekkora terjeszkedést jelent: 2008 eleje és 2015 vége között a feldolgozóiparon belül 9 százalékról közel 16 százalékra, a teljes gazdaságon belül pedig 2 százalékról 3,4 százalékra nőtt a súlya a foglalkoztatottak száma alapján.

A további fejlődésnek, evolúciónak viszont mára nagyon komoly gátjává vált a megfelelő munkaerőképzés és munkaerő hiánya.

A helyzetet pedig tovább rontja, hogy a járműipar dinamikusan változik, az új technológiák új elvárásokat is eredményeznek, ezeknek pedig meg kell felelniük a gyártóknak és a beszállítóknak egyaránt. Mindez azonban csak úgy lehetséges, ha képesek az alkalmazkodásra, a rugalmasságra az új kihívások területén. Az egyre komplexebb és egyre szélesebb körű feladatok elvégzéséhez viszont még nehezebben találnak megfelelő szakértelmű és számú munkaerőt az iparági vállalatok.

A hazai helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy az Európai Bizottság idén áprilisban készített második negyedéves felmérésből kiderült: a feldolgozóiparban a cégek közel 60 százalékánál korlátozza a termelést a munkaerőhiány problémája.

Mit jelent ez régiós összevetésben?

A fentebbi ábrán látható, hogy a régióban - bár szintén elkezdett növekedni - meg sem közelíti az itthoni szintet a feldolgozóipari munkaerőhiány. Mindezt megerősíti az is, hogy az üres álláshelyek tekintetében szintén a régiós élbolyban vagyunk. Vagyis a munkaerő iránti kereslet már most betöltetlen álláshelyeket jelent a vállalatoknál.

A járműipari létszám alakulásából, és annak a teljes gazdaságon belüli súlyának növekedéséből is jól kiolvasható, hogy hazánk mellett a régióban is dinamikus bővülésen ment keresztül a szektor az elmúlt években. Arányaiban nálunk volt a legnagyobb a növekedés 2008 elejétől nézve, de Romániában, Szlovákiában és Csehországban is nagyot nőtt az ágazati létszám.

Szlovákia felismerte: nem a medvénél kell gyorsabbnak lenni

Mindezek alapján egyértelmű, hogy igen erős a verseny az ágazatban a régió országai között. A fokozódó munkaerőhiány idején pedig egyre inkább egymástól szívják el a munkavállalókat az országok.

Hazánkban a legnagyobb elszívó erőt a szomszédos Szlovákia jelenti, ami nem véletlen, ők ugyanis előnyre tettek szert azáltal, hogy időben felismerték, nem a medvénél kell gyorsabbnak lenni, hanem a másik menekülő embernél.

Ez a gyakorlatban pedig azt jelentette, hogy nem a németországi munkaerőpiacnál akartak jobb feltételeket biztosítani az embereknek, hanem a magyarországinál. Ezt a felismerést pedig megtoldották azzal, hogy első körben több nyelven beszélő vezetőket vettek fel, aminek köszönhetően pedig olyan magyar munkavállalókat tudnak alkalmazni, akiknek nincsen nemzetközi tapasztalatuk, illetve sok esetben még a szlovák nyelvet sem beszélik.

Ráadásul a szlovákok nem szívbajosak: ha kell, szemrebbenés nélkül toboroznak akár útszéli hirdetőtáblákon, magyar nyelven a cél érdekében.

De a legerősebb ütőkártya természetesen a bérszínvonal.

A keresetek számottevően magasabbak, és jóval gyorsabban is emelkedtek az utóbbi pár évben, mint hazánkban. Jól mutatja ezeket a folyamatokat az alábbi ábra is, de hogy ennél is kézzelfoghatóbban érzékeltessük a helyzetet, eláruljuk, hogy míg idehaza egy fizikai munkás átlagos bruttó bére a járműiparban 1000 euró környékén volt tavaly, addig a Szlovákiában most épülő Jaguar Land Rover gyár 1 250 eurós fizetést ígér leendő alkalmazottainak. A már működő KIA-gyárban ennél valamivel magasabb átlagos havi bruttó fizetést kapnak a fizikai munkások, míg Pozsonyban, a Volkswagen-gyár alkalmazottai átlagosan bruttó 1 750 eurót keresnek.

A versenyképesség van már veszélyben

Az utóbbi években a járműipari bérek növekedése szépen lehagyta a versenyszférabeli átlagot Magyarországon. Idén februárban már több mint 40 ezer forinttal voltak magasabbak a bruttó bérek az autóiparban, mint a versenyszférában átlagosan, miközben hat évvel ezelőtt csupán 20 ezer forint volt a különbség.

Noha itthoni viszonylatban az ágazat dolgozói többségében eddig sem kerestek rosszul, most igyekeznek megerősödött alkupozíciójukat kihasználni. (Ezt egyrészt a világban tapasztalható járműkereslet megugrása, illetve a munkaerőhiány miatt emelkedő túlórák miatt tehetik meg, másrészt a magyar dolgozók pontosan tudják, hogy a határ túloldalán mennyivel keresnek többet a kollégáik.)

Az elmúlt hónapokban több magyarországi autóipari cégnél alakult sztrájkbizottság a további béremelések kikényszerítése végett, amelyek sikerrel is jártak. A magyar gazdaság szempontjából viszont komoly probléma, hogy egyértelműen bérspirál kezd kialakulni az autóiparban, amit a sztrájkokkal kikényszerített béremeléseken túl az iparági szereplők egymásra licitálása is gerjeszt. Azt viszont tudomásul kell venni, hogy addig tud az autóipar fejlődni, amíg a bérek versenyképesek.

A gyártók fel fogják falni egymást

Azzal is számolni kell, hogy ha a keretfeltételek nem stimmelnek és ha az erőforrások - jelen esetben a munkaerő - nem áll rendelkezésre kellő mennyiségben, akkor az oda fog vezetni, hogy az egyes gyártók és szereplők elkezdik felfalni egymást. Ez a folyamat egyébként már el is indult az iparágban: ahogy fentebb említettük, egyre gyakoribb jelenség, hogy a vállalatok igyekeznek jobb feltételeket biztosítva elhalászni másoktól, illetve mások elől a munkaerőt.

Ilyen működési környezetben pedig nem meglepő, hogy a hazai top menedzserek valószínűtlennek tartják, hogy egy új, nagy gyártó le tud úgy telepedni Magyarországon, hogy fél-egy éven belül agresszív módon felfuttatja a termelését. Ez csak jól tervezett folyamattal és komoly erőforrás-tervezéssel lenne csak lehetséges, több éves időtávon.

A megfelelő oktatás lenne a legfontosabb...

Nincs vita abban a kérdésben, hogy az egyre égetőbb munkaerőhiányra a megfelelő színvonalú, kellően sokoldalú és rugalmas oktatás jelentené a megoldást. Az az ország lesz ugyanis a legversenyképesebb a régióban, amelynek oktatása a legversenyképesebb.

A külföldi mintára Magyarországon is életre hívott duális képzéstől sokat várnak a szakemberek, ugyanakkor látni kell, hogy ez a rendszer egyfajta kényszerű válasz a vállalatok részéről arra, hogy hiányzik a kellő mennyiségű humán erőforrás. A duális képzés során ugyanis a cégek részben átveszik az állam szerepét és saját maguk képezik ki szakmunkásaikat, szakembereiket. Ennek a megoldásnak vannak hatalmas előnyei is, ugyanakkor jelentős erőforrásigényt jelent, amelyre nem minden cég van felkészülve.

A duális képzés kapcsán érdemes megemlíteni, hogy a korábbi évek képzései a kutatások szerint fikarcnyit sem növelték a szakiskolák tanulóinak foglalkoztathatóságát. Még ha ebben remélhetünk is előrelépést, annyit mindenképpen jelez, hogy a munkaerőképzésben továbbra is az alapkészségek fejlesztésén dőlhet el az oktatáspolitika sikere.

Éppen ezért fontos lenne az alapoktatás színvonalának javítása, illetve a már említett rugalmasság érdekében szorosabb együttműködésre, gyakoribb tárgyalásokra lenne szükség az állam és az egyes vállalatok között. Mindezt többek között az is indokolja, hogy az ágazat nagyon gyors változáson megy keresztül, így egyre több olyan szakma van, amelyet itthon egyáltalán nem is oktatnak. Természetesen a versenyképesség megőrzése érdekében elengedhetetlen a járműiparhoz kapcsolódó felsőoktatási intézmények vonzóbbá tétele is. Ezeken felül pedig komoly segítséget jelentene az is, ha a társasági adóból nem csak a látványsportokra, hanem tanműhelyek építésére vagy egyetemek támogatására is lehetne fordítani.

...De lenne más tennivaló is

A kormánynak az oktatás színvonalának emelése mellett nagy felelőssége van abban is, hogy vonzó környezetet, a munkaerő megtartására alkalmas városokat alakítson ki.

Arra, hogy ez mennyire fontos a gyártók, illetve azok számára, akik idehaza akarnak beruházni, jó példa Kecskemét. Néhány héttel ezelőtt Orbán Viktor elárulta, hogy 100 milliárd forint körüli összeget fog fordítani a város és vonzáskörzetének fejlesztésére Magyarország. Aztán múlt héten kiderült, hogy a Mercedes 185 milliárd forintos bővítést hajt végre kecskeméti üzemében. A két hír aligha független egymástól, valószínűleg olyan háttér megállapodás született a kormány és a Daimler között, hogy amennyiben a magyar fél hajlandó költeni infrastruktúrára, mobilitásra és városfejlesztésre, akkor a németek érdemben bővítik a gyártókapacitásaikat.

Hatalmas fejlesztéseket ígért Kecskemétnek Orbán

További kihívás, hogy az utóbbi években a hazai foglalkoztatásnak egyre nagyobb versenytársává vált a külföldi munkavállalás. Éppen ezért nagy szükség lenne arra is, hogy a gyártók és a kormány közösen olyan feltételeket tudjanak biztosítani, amelyek mellett már az emberek inkább itthon maradnak. Ebben nagy szerepe lenne a mobilitás, munkába járás támogatásának (részben ennek az igénynek a figyelembe vétele miatt a munkába járásnak a 9 Ft/km-es adómentes támogatási szintjét 15 Ft/km-re fogja felemelni a kormány), továbbá a lakhatási támogatásoknak. Fontos lenne a hiányszakmák adókedvezményekkel történő támogatása is, ahogy például Románia támogatja a szoftverfejlesztőket, akik mentesülnek a személyi jövedelemadó alól.

Persze van más útja is annak, hogy az iparág tovább tudjon növekedni és megőrizzük a versenyképességünket (azon túl, hogy a meglévő humán erőforrás hatékonyságát növeljük). Ez az út pedig nem más, mint az élőmunka kiváltása az innováció és a robotizáció segítségével. Bár ez esetben a foglalkoztatásban nem lehet látványos eredményeket elérni, azt látni kell, hogy hosszabb távon a versenyképesség megőrzése mindenképpen ebbe az irányba visz, különösen a technológiai forradalom előtt álló autóiparban.

A magyar kormány kiemelt támogatásának köszönhetően a hazai járműipar dinamikusan fejlődött az elmúlt években, ezzel párhuzamosan pedig az iparágban foglalkoztatottak száma is rohamléptekben emelkedett. A hazai oktatás nem megfelelő színvonala, illetve a munkaerőhiány miatt ugyanakkor mostanra oda jutottunk, hogy veszélybe került a versenyképességünk és a további növekedés. A helyzetet súlyosbítja, hogy a régió több országa, köztük a szomszédos Szlovákia is úgy döntött évekkel ezelőtt, hogy a gazdaságán belül kiemelt szerepet szán a járműgyártásnak. Az ehhez szükséges kellő mennyiségű munkaerő biztosítása érdekében pedig több olyan lépést is tett, amivel versenyelőnybe kerül Magyarországgal szemben.

Mindezzel sikerült elérnie azt, hogy a korábbi tendencia megfordult, és most már a magyar munkavállalók járnak át dolgozni Szlovákiába. A kialakult helyzet megoldásában óriási szerepe lenne a megfelelő színvonalú oktatás biztosításának, amellyel szemben ma már alapvető követelmény a gyorsaság és a rugalmasság. Továbbá különböző ösztönzők segítségével ki lehetne alakítani olyan feltételeket, amelyek mellett a munkaerő amúgy mobilis részének is reális alternatíva lehet a külföldi munkavállalás helyett az itthoni elhelyezkedés.