Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Befektetésre ajánlott kategóriába emelte Magyarországot a Fitch Ratings

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Visszaemelte a befektetési ajánlású osztályzati sávba Magyarország államadós-besorolását a Fitch Ratings.

A nemzetközi hitelminősítő pénteken késő este, az európai és az amerikai piaci zárások után Londonban bejelentette, hogy a devizában kibocsátott hosszú lejáratú szuverén magyar adósságállomány osztályzatát az eddigi "BB plusz"-ról egy fokozattal "BBB mínusz"-ra javította. Ez az osztályzat a befektetésre ajánlott kategória alapszintje.

Az új besorolás kilátása stabil.

A Fitch Ratings a három nagy nemzetközi hitelminősítő közül elsőként adott ismét befektetési ajánlású államadós-besorolást Magyarországnak.

A másik két cég, a Standard & Poor's és a Moody's Investors Service egyelőre a befektetési ajánlású alapszinttől egy fokozattal elmaradó - "BB plusz", illetve "Ba1" - besorolással tartja nyilván a hosszú lejáratú magyar szuverén devizaadósságot, de a Moody's magyar osztályzatának kilátása pozitív.

Fitch: jelentősen javult Magyarország külső fizetési helyzete

A folyómérleg-egyenlegek magas többlete, az Európai Unióból érkező jelentős értékű folyósítások, a bankrendszer külső mérlegalkalmazkodási folyamata, az önfinanszírozási program és a devizaalapú ingatlanhitelek átváltása nyomán komoly mértékben javult Magyarország külső fizetési helyzete, és enyhült a magyar gazdaság sérülékenysége - áll a Fitch Ratings péntek esti londoni elemzésében.

A hitelminősítő, amely visszaemelte a befektetési ajánlású osztályzati sávba Magyarország szuverén devizaadós-besorolását, a lépéshez fűzött indoklásában hangsúlyozta, hogy a saját számítási módszertana alapján kalkulált nettó külső adósság a hazai össztermék (GDP) 48 százaléka volt a tavalyi harmadik negyedévben a 2012-ben mért 73 százalék után.

Mindemellett a magyar folyómérleg-egyenleg 2010 óta többletet mutat az ipari bázis bővülését követő exportnövekedés, a 2008 előtti időszakhoz képest gyengébb hazai kereslet, a csökkenő külső kamatfizetési teher és a nyersanyagárak csökkenése miatt.