Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

A GKI 2 százalékra csökkentette idei növekedési előrejelzését

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
A GKI Gazdaságkutató Zrt. idén 2 százalékos gazdasági növekedést vár a korábban jelzett 2,3 százalék után, a vártnál sokkal rosszabb, uniós módszertan szerinti 0,4 százalékos első negyedéves növekedési adat, valamint a "magyar modell" magánberuházásokat visszafogó hatása és az uniós támogatások visszaesése miatt - mondta Vértes András a GKI elnöke a gazdaságkutató sajtótájékoztatóján, kedden Budapesten.

Hozzátette: a Brexit tovább növeli a lefelé mutató kockázatokat, 1,7-1,8 százalékra is lassulhat a növekedés, mivel a britek kilépése "gazdasági katasztrófa Nagy-Britanniának és politikai katasztrófa az Európai Uniónak". Kérdésre válaszolva elmondta, a tőke mindig Brexit-ellenes volt, ezért a szakértő nem vár robbanásszerű, a 2008-as válsághoz hasonló fejleményeket.

A GKI szerint az infláció enyhén gyorsul, éves átlagban 0,8, decemberben 1,5 százalékos éves áremelkedés várható.

A beruházások visszaesése a korábban gondoltnál jelentősebb, 8 százalék körüli lesz a GKI szerint idén, ugyanakkor a fogyasztás a korábban prognosztizáltnál 1 százalékponttal jobban, 4 százalékkal nőhet. A jövő évi költségvetésbe tervezett lazítás, ami már idén is érzékelhető, azért jó a GKI elnöke szerint, mert többletkereslettel helyettesíti a kieső magán és uniós beruházásokat. A növekvő globális bizonytalanságok mellett azonban emiatt a magyar költségvetési politika is bizonytalanabbá válik. Mint mondta, nem számolnak a GDP-arányosan 3 százalékos hiánykorlát meghaladásával, de lehetséges, hogy középtávú költségvetési céljait nem teljesíti az ország.

A gazdaságkutató előrejelzése szerint folytatódik a kormányzat beavatkozása a gazdasági folyamatokba, példaként a cafeteria újrarendezését, az önkormányzati számlavezetés államosítását és a takarékszövetkezetek ügyét említette. Vértes András úgy vélte, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) forintgyengítő gazdaságpolitikát folytat, aminek "közgazdaságilag semmi értelme", amikor 7-8-9 százalékos külső finanszírozási többlete van az országnak. A GKI szerint a forint óvatos felértékelődése lenne indokolt, ami segítené a bérek fokozatos felzárkóztatását, a képzett munkaerő Magyarországon tartását, bár "nem hozna átláthatatlan módon befektethető százmilliárdokat a jegybanknak". A GKI elnöke szerint - leegyszerűsítve - a fogyasztás egyedül fogja húzni a gazdaságot 2016-ban. Az erőteljes reálbér-növekedést elbírják az egyensúlyi állapotok, ugyanakkor hosszabb távon ki fog fulladni a lendület. Az előrejelzésben 6-7 százalékos reálbér növekedést és 4-5 százalékos fogyasztás-bővülést várnak idén.

Kifejtette, egyszerre van munkanélküliség és hiány a szakképzett munkaerőből Magyarországon. A GKI szerint 8-9 százalék körüli a valós munkanélküliség, amelyben a közmunkások egy része is benne van.

Az ágazatok közül a mezőgazdaságban várják a legnagyobb, 10 százalékos növekedést az idén, a tavalyi alacsony bázis és a jó időjárás miatt. Az ipar 3,5, a szolgáltatási szektor 3 százalék körül bővülhet az idén a GKI szerint - ismertette. A GKI prognózisában 2,3 százalékos költségvetési hiányra számít a GDP-arányában 2016-ban. Az év végére az államadósság csak szimbolikusan csökken, 75 százalék körül várható, ugyancsak GDP-arányosan, mert nagyon magas az állam finanszírozási igénye az új uniós pályázatok beindításához szükséges költségvetési megelőlegezés miatt, és azért is, mert a GDP is alacsonyabb lesz a kormány által vártnál. A GKI szerint javult a banki portfoliók minősége és a bankadó csökkentése nyomán a szektor nyereségessége is. A hitelezés bővülését azonban továbbra is akadályozza a kereslet hiánya, de a vállalati szektorban idén már némi növekedés lehet - közölték.