Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Felpörgött a Gazdasági Versenyhivatal

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
A gazdasági élet élénkülésével megszaporodtak a fúziós ügyek a Gazdasági Versenyhivatalnál - mondta a szervezet újabb 6 évre kinevezett elnöke az InfoRádiónak adott exkluzív interjújában. Juhász Miklós a fogyasztóvédelmi ügyekről azt mondta: a következő években a digitális termékek és szolgáltatások versenyjogi vizsgálata lesz a fókuszban.

Az üzleti életben az elhúzódó hatósági eljárás bizonytalanságot jelent, és a bizonytalanság a legrosszabb a vállalkozások számára, ezért úgy gondoltuk, hogy fontos, hogy ez a bizonytalan időszak a lehető legrövidebb legyen, és egyszerűbb legyen az eljárás - nyilatkozta Juhász Miklós. Ezt a célt szolgálta az a megfontolás, hogy a fúziós eljárásrendünket fejlesszük. Egy külön, az összefonódások ellenőrzésére dedikált irodát hoztunk létre, a fúziós irodát. Itt bizony speciális szabályok vannak, ami a vizsgálatot illeti. Lehetővé tettük az előzetes egyeztetés intézményét, ami annyit tesz, hogyha két vállalkozás összefonódást tervez vagy valamelyik felvásárlást tervez, akkor előzetesen bejöhet hozzánk, elmondhatja a szándékát, bemutathatja az üzletet, és meghallgatja, hogy mi mire vagyunk kíváncsiak, tehát adhatunk neki szempontokat arra, hogy az adatszolgáltatás minél teljesebb körű legyen. Mindez azt eredményezte összességében, hogy jelentősen csökkent a hiánypótlások száma az ilyen jellegű ügyekben, és ami szerintem még markánsabb és sokkal fontosabb, 2010-ben egy bonyolult, úgynevezett kétfázisú fúziós ügy elintézési határideje 186 nap volt, manapság ez 59-60 nap. Az egyszerűbb fúziós ügyek elbírálási ideje 2010-ben 103 napot tett ki, ma 19-20 nap alatt kiadunk egy döntést, sőt, az úgynevezett sommás eljárásban már nyolc nap alatt hozzájuthatnak az ügyfelek egy döntéshez.

Erre szükség is volt, mert, ahogy láttam a nyilatkozataiból, a fúziós ügyek száma megemelkedett.

Igen, én is úgy látom, hogy a válság elmúltával a vállalatok összefonódása, a piaci pezsgés megindult, és egyre több és több ügylet kerül hozzánk. Manapság elmondhatom, hogy kezdetben, a 2010-ben még mintegy 30 százalékát tette ki a fúziós ügyek száma a GVH éves ügyeinek, manapság ez már olyan 45 százalék körül van.

A másik 55 százalék,  hogyan oszlik meg, ha  csoportokra lehet bontani?

Az ügyek legnagyobb részét a fogyasztóvédelmi ügyek tették ki régebben. Tehát ha a 2010-13-14-ig terjedő időszakot nézzük, akkor azt mondhatjuk, hogy a fogyasztóvédelmi ügyek tették ki az összes ügyeinknek mintegy 50-55 százalékát, a fúziós ügyek tették ki összességében mintegy harmadát, 30 százalékát, és a fennmaradó 15-20 százalék volt a klasszikus kartellügyek, erőfölényes ügyek aránya az összes ügyünkön belül.

És akkor itt csak a fúziósoknak az aránya emelkedett a fogyasztóvédelmi kárára, de a kartell ezek szerint...

Igen, a fúziós ügyek száma nőtt és aránya is jelentősen nőtt, és talán a fogyasztóvédelmi ügyek aránya valóban csökkent. Az antitröszt ügyek, tehát az erőfölények és kartellügyek aránya, az nagyjából azonos.

A következő években is hasonló arányszámokat vár? Tehát  ez nagyjából így fog változni? Például a fogyasztóvédelmi ügyekből kikerültek a fogyasztói csoportok, mert azt már jogszabály rendezi.

Én is úgy gondolom, hogy a fogyasztóvédelmi ügyeket illetően egy más szemlélettel kell ezekhez közelítenünk, mert alapvetően abból kell kiindulnunk, hogy nem mi vagyunk az általános fogyasztóvédelmi hatóság, hanem a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság. Mi az, ahol most a digitális világban nekünk szerepünk lehet a jövőben? Ez azok a területek, mint az online térben és a közösségi médiában megjelenő reklámok vizsgálata, a digitális fejlődéssel együtt járó és új technológiákkal kapcsolatos kommunikációk vizsgálata. Na most ezek az ügyek más jellegűek. Lehet, hogy kicsit bonyolultabbak, mint a gyógyhatású készítmények, vagy nem tudom, fogyasztótermékek, napbarnító termékek, de én azt gondolom, hogy a jövőt illetően célszerű lesz ezekre fókuszálnunk, mert hiszen ezek lesznek fontosak a fogyasztók számára is. És hozzáteszem, még engedje meg, hogy ezeknél természetesen csak a versenyjogi vonatkozásokat tudjuk nézni, hiszen itt is van számtalan más hatóság, akik ezzel foglalkoznak.

Tehát akkor a következő hat év fókuszának a digitális termékek, szolgáltatások fokozottabb vizsgálatát lehetne megjelölni?

Az egyik ilyen terület, ez valóban ez lesz az elképzeléseim szerint, hiszen gondolja el, hogy valaki rákeres az egyik keresőprogramon egy ingatlanra vagy utazni szeretne, és különböző ajánlatokat néz, azt tapasztalja, hogy utána hetekig, hónapokig jönnek az ajánlatok. Most akkor ugye fölvetődik a kérdés, hogy miért? És akkor ez azért van, mert az a keresőprogram, az a platform, az ezt az érdeklődést rögzíti, ezeket az adatokat esetleg továbbítja másoknak, értékesíti másoknak. Tehát itt a kérdés versenyjogi szempontból az lehet, hogy megfelelő tájékoztatást kapok-e mint fogyasztó, hogy az én adataimat hogyan kezelik, továbbértékesítik-e, ha igen, milyen feltételekkel. Tehát itt a kommunikáció mikénti módja lehet érdekes. De mondok más példát is. Megjelenik egy Facebook-hirdetés, egy kedvelt közéleti ember vagy egy celeb, és promótál egy adott terméket, akkor nem biztos, hogy egyértelműen kiderül ebből a hirdetésből, hogy ez most egy fizetett hirdetés vagy egy megosztás. Tehát ezek a kommunikációk mindenképpen olyan kérdéseket vetnek föl, amelyre nemcsak nekünk kell odafigyelni, úgy gondolom, hanem az adatvédelem szempontjából is nagyobb figyelmet kell szentelni neki, úgyhogy igen, ezt gondolom, hogy ez egy jó irány és egy fontos irány a jövőben.

Hivatalból fogják ezeket vizsgálni, összeülnek szakemberekkel, vagy várnak impulzusokat a fogyasztóktól? Ez hogyan fog működni? A fogyasztói csoportoknál vagy a fogyasztói megtévesztésnél általában inkább az impulzus van előbb, minthogy hivatalból vizsgálódjon a hatóság, hiszen nincs a látókörében például nyolcféle fogyasztó tea.

A versenyhivatal eljárása, az mindig hivatalból indul, de nyilván megelőzi azt a piaci jelzés, panasz vagy bejelentés. És hát mi magunk is vizsgálhatunk ilyen gyakorlatokat, ha találkozunk ezzel az interneten. Én azt hiszem, hogy ez ilyen értelemben változatlan lesz. Eddig is a bejelentések és a panaszok képezték az ügyeink indításának az alapvető okát, de a más hatóságokkal történő kapcsolatfelvétel – van egy tanácsadó hálózatunk az ország különböző pontjain, onnan is begyűjtjük ezeket a jelzéseket, és ezeket értékeljük, és eldöntjük, hogy melyik irányba tudunk elindulni az erőforrásaink figyelembevételével is.

Van-e más fókuszban a következő hat évre?

Igen. Amire szeretnénk még odafigyelni, a kartellek elleni küzdelem, az változatlanul egy fontos célja a hivatalnak. Eddig is az volt, de a jövőben is az lesz, mert azt gondolom, hogy ez egy olyan örökzöld a mi műfajunkban, amivel mindig kell foglalkozni. De úgy összességében, ha egy szóban kéne összefoglalnom, akkor azt mondanám, hogy az ügyfélbarát szolgáltatói jelleg erősítése, az változatlanul egy kiemelt célunk, aminél persze fölvetődik, hogy mit jelent, hogy ügyfélbarát egy hatóság, aki büntet és szankcionál, az nem azt jelenti, hogy leülünk kávézni, nyilván, de jelentheti például azt, hogy segítünk az ügyfeleknek abban, hogy eligazodjanak a versenyjogi szabályokban. Elmondjuk nekik, hogy mik a mi elvárásaink, mi az, amit jogsértőnek tartunk, mi az, amit el tudunk fogadni és akceptálni tudunk. Tehát ez azt jelenti az értelmezésemben, az ügyfélbarátság, hogy tájékoztatókat, közleményeket adunk ki, amellyel jelezzük a piaci szereplőknek az elvárásainkat, és megismertetjük velük a gyakorlatunkat. Ezt eddig is próbáltuk tenni, de azt gondolom, hogy ez a jövőben is nagyon fontos lesz. És persze a fúziós ügyeknél azért még látok némi lehetőséget. Ezek ugye alapvetően különböznek az olyan ügyektől, ahol büntetünk, szankcionálunk. Itt a felek abban érdekeltek, hogy együttműködjenek velünk, tehát itt még van némi tere talán az ügyintézési idő rövidítésének, van tere az eljárás egyszerűsítésének, illetékcsökkentésnek, egyfajta bürokráciacsökkentésnek, hogy úgy mondjam, és az a jó hír, amiről most itt be tudok számolni, hogy az elkövetkezendő időszakban várhatóan elfogadásra kerül a versenytörvénynek egy olyan módosítása, amely ezt az elképzelést már tartalmazza, legalábbis a közigazgatási egyeztetésen már túl vagyunk.

Ha  az ügyfélbarátságra visszatérnénk, ez azt is jelenti, hogy esetleg tesznek olyat, amit az adóhatóság is már felvetett, hogy először figyelmeztetnek?

Igen, ez valóban lehetséges. Ez a harmadik olyan terület, amelyre szeretnénk odafigyelni, de kicsit tágabb összefüggésben a kis- és középvállalkozásokat érintő szankcionálási lehetőségről van szó. Én ezt inkább úgy fogalmaznám meg, hogy maguk a kis- és középvállalkozások lesznek a figyelmünk fókuszában, már olyan értelemben, hogy az ő versenyjogi tudatosságukat kell a leginkább fejleszteni, úgy látjuk legalábbis a mérési eredmények alapján. Nekik viszonylag kevés forrás áll a rendelkezésükre ahhoz, hogy ügyvédeket megfizessenek, hogy tanácsot kérjenek, mint a nagyobb vállalkozásoknak, ezért próbáljuk az ő versenyjogi tudatosságukat kicsit bővíteni, és ennek érdekében teszünk különböző lépéseket, kampányokat szervezünk, együttműködést kötünk a könyvelőirodákkal, hiszen mindegyik kisvállalkozás találkozik könyvelővel, ügyvédi kamarákkal, tehát én úgy gondolom, hogy ez egy fontos irány és egy fontos szempont, és most térnék vissza az ön felvetésére, a figyelmeztetésre, ami egy viszonylag új lehetőség: kis- és középvállalkozások esetében az elmúlt év közepe óta van arra lehetőség, hogyha első ízben követnek el jogsértést, nem közbeszerzési kartellről van szó, nem sérti az uniós jogot, tehát bizonyos feltételrendszer esetén, akkor ne bírságoljunk, hanem figyelmeztetést alkalmazzunk. Ehhez persze az is kell, hogy ők megígérjék, hogy a jövőben nagyon rendesen fognak viselkedni.

Összességében ezekkel a súlypontokkal a darabszáma az eljárásoknak, a vizsgálatoknak ezek szerint nem nagyon fog változni? Ezt azért is kérdezem, mert ha jól emlékszem, a bizottsági ülésen is felvetődött, hogy esetleg bővíteni kellene a hivatalt, legalábbis létszámban?

Véleményem szerint az ügyek száma nem igazán fog változni. Itt a kérdés az, hogy az erőforrásainkat hogyan tudjuk allokálni ezekre a területekre. Nyilván mindig tudnánk szélesebb körben is vizsgálódni, de én azt hiszem, hogy ezzel a létszámmal ezek a célok reálisak, de azért még egy gondolatot engedjen meg, hogy ehhez hozzátegyek, hogy én fontosnak tartom az informatikai fejlesztést is, mert ez is valamilyen szinten az ügyfélbarátságot segítené elé, az ügyfélbarátság fejlesztését segítené elő, hiszen az, ami manapság van, az nem igazán XXI. századi. Tettünk már lépéseket ugyan e téren, hiszen lehet előzetesen időpontot foglalni például iratbetekintés céljából nálunk, vagy itt van a kartell-chat, amiről a közelmúltban is többször volt szó. De a lényeg az, hogy azért ez még messze van attól, hogy elmondhassuk, hogy az ügyfél elektronikus módon tudja az ügyet intézni, és én azt hiszem, hogy ez lenne igazából a jövő.