Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Mégsem jöhetnek Magyarországra gazdasági bevándorlók

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Munkát vállalhatnak egyes hiányszakmákban a harmadik országbeli állampolgárok Magyarországon. A munkaerőhiány csökkentését célzó szabályozás kifejezetten a szerb és ukrán dolgozók hazai foglalkoztatását könnyíti meg. A nemzetgazdasági tárca arra hívja fel a figyelmet, hogy a munkavállalási engedély lejártát követően ezek a munkavállalók elhagyják Magyarországot.

A munkaerő-piaci problémákkal küzdő iparágakat kívánja segíteni a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) rendeletének legfrissebb módosítása: június óta a szomszédos országokból érkező, nem EU-s állampolgároknak bizonyos munkakörök betöltése esetén nincs szüksége munkavállalási engedélyre Magyarországon - írja a Hegymegi-Barakonyi és Társa Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda közleménye alapján a Napi.hu.

A változás alapján szerb és ukrán állampolgárokat munkavállalási engedély nélkül is lehet idehaza foglalkoztatni meghatározott hiányszakmákban, például informatikusként, mérnökként vagy programozóként, de ugyancsak kivételt képeznek az épületgépész, járművezető, építőipari szakmunkás, varrónő, asztalos és ápoló képzettséggel rendelkező munkavállalók is.

A Nemzetgazdasági Minisztérium hozzászólása:

A szomszédos harmadik országból érkező munkavállalók munkavállalási engedélyhez jutásának feltételei 2016 júliusa óta változatlanok. A Magyarországgal szomszédos, nem EU-s állampolgárok foglalkoztatási szempontból való engedélymentessége kizárólag a legfeljebb 90 napig tartó munkavégzésre vonatkozik, ezt a foglalkoztatást be kell jelentenie a magyar foglalkoztatónak.

A 90 napot meghaladó foglalkoztatás esetén az idegenrendészeti hatóság az összevont tartózkodási engedélyezési eljárást lefolytatja, kizárólag a foglalkoztatási szerv megkeresésétől tekint el 2016. július 1-től.

Harmadik országok állampolgárainak magyarországi munkavállalása nem egyenlő sem a bevándorlással, sem pedig a migránsok magyarországi befogadásával.

A kormány célja, hogy elsősorban a hazai álláskeresőket segítse a munkaerőpiacra történő visszatérésben, hiszen a versenyszférában több tízezer betöltetlen álláshely van jelenleg. Ezt szolgálja a szakképzés és a munkaerő-piaci igények harmonizálása, a munkáltatói adóterhek csökkentése, a béremelések pedig hozzájárulhatnak a betöltetlen álláshelyek csökkenéséhez.

Amíg a hazai munkaerő-tartalék alkalmassá válik a versenyszférában történő munkavállalásra, addig olyan munkakörökben, ahol sem magyar, sem uniós állampolgár nem áll rendelkezésre, továbbra is lehetősége van a cégeknek harmadik országból érkezett állampolgárok foglalkoztatására, ezt piaci kérdésnek tekintjük. A kormány célja, hogy megelőzze az ezzel járó termeléskiesést, és a hazánkba befektetni akaró cégek se szembesüljenek munkaerőhiánnyal.

Magyarországon az elmúlt évben alig több mint 6 ezer munkavállalói engedélyt adtak ki harmadik országbelieknek – 2004-ben ez a szám még 65 ezer volt. A munkavállalási engedély lejártát követően ezek a munkavállalók elhagyják Magyarországot.