A Kádár-korszaktól való eltávolodásra szólította fel az MSZP-t Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szombaton, a párt tisztújító kongresszusán. Az InfoRádió utánajárt, hogy lehetséges-e ez, vagy egyáltalán érdekel-e valakit a kormányfőn kívül?
Sólyom Kádár véres kezéről"Nem felejthetjük, hogy hány száz gyilkosság vére tapad Kádár kezéhez!" Ezt Sólyom László mondta
Mikor búcsúzunk?
Csolnokon, a kommunizmus áldozatainak emléknapján.
A köztársasági elnök szerint azt sem szabad elfelejteni, hogy a kommunizmus nem ért véget 1963-ban, a rendszer lényege nem változott, amíg csak fennállt.
Ezt a nehezen félreérthető államfői üzenetet összevetve Gyurcsány Ferenc MSZP-elnök és kormányfő szombaton megfogalmazott elvárásával, miszerint pártjának szakítania kell Kádár Jánossal, azt látjuk, hogy ez elsősorban nemzedéki kérdés.
Ugyanezt gondolja László János társadalompszichológus is, akit korábban arról kérdezett az InfoRádió, hogy miért annyira megosztott egy társadalom egy esemény, személyiség, vagy korszak megítélésében?
Az egyetemi tanár szerint egyszerű a válasz: amíg élnek a szerepelők, addig a társadalmi emlékezetet a személyes élmények befolyásolják. 1956 óta pedig még nem nőtt fel három generáció, így az emberek szükségszerűen megosztottak.
Akkor az irtás is jobban mentA Kádár-kultusznak a mai politikai életben egyetlen jelentősebbnek mondható, igaz, parlamenten kívüli életben tartója a Munkáspárt, amely szintén a korszak differenciált megítélését lehetetlenné tevő nosztalgiára építi a retorikáját. A párt honlapján olvasható igazán jellemző megállapítás szerint a Kádár-korszak azért is jobb volt, mint a mostani, mert "a parlagfű akkor nem volt társadalmi probléma."
Tudniillik mindet kiirtották.
