eur:
393.61
usd:
367.99
bux:
66262.24
2024. április 25. csütörtök Márk

Technikai recesszióban a legnagyobb dél-amerikai ország gazdasága

Technikai recesszióba csúszott Brazília gazdasága, miután április-júniusban már a második egymást követő negyedévben csökkent a dél-amerikai állam hazai összterméke (GDP).

A statisztikai hivatal pénteken közzétett adatai szerint az idei második negyedévben 0,6 százalékkal zsugorodott a GDP az előző negyedévhez képest, éves összehasonlításban pedig 0,9 százalékos volt a visszaesés. Az első negyedévben 0,2 százalékos volt a visszaesés 2013 utolsó negyedéhez viszonyítva.

Az idei év első felét tekintve azonban még 0,5 százalékkal bővült Latin-Amerika legnagyobb gazdasága az előző év azonos időszakához képest, ugyanez az adat 2013 első felében még 2,7 százalékon állt. Június végére 1,4 százalékra süllyedt a gazdasági növekedés 12 havi üteme a március végi 2,5 százalékról.

A második negyedévi gyenge teljesítményt elsősorban az ipari termelés visszaesése okozta. Az első negyedévhez képest az ipar 1,5, a szolgáltatások pedig 0,5 százalékkal teljesítettek gyengébben, míg a mezőgazdasági szektor 0,2 százalékos bővülést könyvelhetett el április-júniusban. Éves összehasonlításban az ipari termelés 3,4 százalékkal csökkent, a mezőgazdasági termelés stagnált, a szolgáltatói szektor 0,2 százalékkal gyarapodott.

Júniusban, amikor a Brazíliában megrendezett labdarúgó világbajnokság miatt sok munkaszüneti nap volt, különösen jelentős mértékben csökkent az ipari termelés. A gazdaság azonban már a világbajnokság előtt bajban volt az infláció megugrása miatt: csökkent a lakosság vásárlóereje, a jegybank három és fél éves csúcsra, 11 százalékra emelte alapkamatát, így a beruházások továbbcsökkentek és a vállalkozói bizalom rekordmélységbe süllyedt.

Az új kedvezőtlen GDP-adat nagy csapás Dilma Rousseff elnök számára, akinek amúgy is egyre haloványabbak az újraválasztási esélyei. Brazíliában októberben tartanak elnökválasztást. A baloldali irányultságú politikájával a fogyasztói és üzleti bizalmat erodáló, a pénzügyi befektetőknek súlyos veszteségeket okozó, ámde a szegénységet és a munkanélküliséget csökkentő Rousseff több mint hároméves államfői tevékenykedése alatt erősen lassult a gazdasági növekedés: míg 2010-ben 7,5 százalékkal bővült a GDP, a következő évben 2,7, 2012-ben mindössze 1,0, tavaly pedig 2,5 százalékkal.

Elemzők 0,7, a kormány 2,0, míg a jegybank 1,6 százalékos gazdasági növekedésre számít az idei évben.

Címlapról ajánljuk
Inkább többre lesz szükség, mint kevesebbre – a heti munkaidő növelését sürgetik Ausztriában

Inkább többre lesz szükség, mint kevesebbre – a heti munkaidő növelését sürgetik Ausztriában

Miközben több más európai ország mellett Ausztriában is vita folyik a munkaidő csökkentéséről, a gazdaság minden területéről mintegy ötezer szereplőt képviselő ipari testület (IV) indítványozta, hogy a csökkentés helyett inkább növeljék a heti munkaidőt 41 órára. A javaslatot felkarolta a kormány egyik legtekintélyesebb minisztere, a szakszervezek azonban tiltakoztak.

Döntött a kormány: három kérdésben is módosítják az alaptörvényt

Megszűnik az igazságügyi miniszteri ellenjegyzés a kegyelmi ügyekben, viszont kiskorúkat érintő ügyekben nem lehet majd kegyelmet adni – jelentette be a Kormányinfón Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Két további kérdésben is módosul az alaptörvény. Május 8-én Budapestre látogat a kínai elnök.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.25. csütörtök, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Az utolsó pillanatban kapta össze magát a NATO – Fordulat jöhet a háborúban?

Az utolsó pillanatban kapta össze magát a NATO – Fordulat jöhet a háborúban?

Alighanem sokak számára meghökkentő fordulat volt, hogy a nyugati politikusok a háború elején sorra ígérték meg Kijevnek, hogy ha kell, a végtelenségig támogatják az oroszok ellen viselt védekező háborút, tavaly nyáron azonban valahogy mégis szinte teljesen elapadtak a fegyverszállítmányok. Az elmúlt hetekben napi szinten írtak nyugati lapok az ukrán hadsereg katasztrofális lőszerhiányáról és az ukrán katonák összeomló moráljáról, a Donbaszban pedig 2022 eleje óta nem látott ütemben kezdett előretörni az orosz haderő. Aztán Amerikában fordulat történt: a Kongresszus több mint hat hónap huzavona után úgy döntött, hogy 61 milliárd dollárnyi forrással, hadianyaggal és technikával támogatja meg Kijevet a következező egy évben. Ez nyilván más NATO-országokat is megihletett: Nagy-Britannia rekordméretű fegyvercsomagot jelentett be tegnap, illetve úgy tűnik, lassan a régóta áhított F-16-osok is megérkeznek. Mit kap Ukrajna és mire lesz ez elég? Fordulat jöhet a háborúban? Mikor lesz végre vége ennek az egésznek? Nézzük, mi az, amit tudni lehet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×