eur:
395.68
usd:
366.63
bux:
65686.23
2024. március 28. csütörtök Gedeon, Johanna

Az Alkotmánybírósághoz kerül az OTP devizahiteles ügye

Felfüggesztették az OTP keresetének tárgyalását. Az Eger és Vidéke Takarékszövetkezet után ez a második alkalom, hogy a bíróság az Alkotmánybíróság elé terjeszti az ügyet. Az Igazságügyi Minisztérium közleményt adott ki az ügyben.

Eddig a legtöbb devizahiteles, bankok és az állam közti perben a törvényszék elutasította a keresetet, vagy elhalasztotta az ítélethirdetést. Egy hete azonban az Eger és Vidéke Takarékszövetkezet ügyében a bíróság szintén elfogadta a hitelintézet azon javaslatát, hogy Alkotmánybíróság elé küldje az esetet. Így az OTP már a második pénzintézet, amelyik ezen kérelmének eleget tett a bíróság.

A bíróság szóbeli indoklásában elmondta: azért fordul az Alkotmánybírósághoz, mert a 2014. évi XXXVIII. törvény, vagyis a devizahiteleseket megsegítő törvény sérti a jogbiztonság elvét, az egész jogállamiság fogalomkörében emellett sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot és a normavilágosság elvét.

A törvényszék szóbeli indoklása során taglalta a per tárgyát érintő, az alkotmányosság fogalmával kapcsolatos jogszabályokat, miszerint jelen esetben nem érvényesül a polgárjogi "fegyveregyenlőség" elve, tehát a feleknek nem állt rendelkezésére elegendő felkészülési idő. A tisztességes eljáráshoz való jog abban sérül, hogy túl szűk határidőket szab a felpereseknek a felkészülésre az egész bírósági eljárás lefolytatására. A normavilágosság elve abban sérül, hogy a törvény nem fogalmaz egyértelműen, illetve nem definiálja mi a devizaalapú hitel, mi a devizahitel, illetve milyen forinthitelek esnek a törvény hatálya alá.

A jogbiztonság elve ott szenved csorbát, hogy a törvény visszamenőleges hatállyal kíván szabályozni olyan szerződéseket, amelyek jóval a törvény hatályba lépése előtt születtek.

Az Igazságügyi Minisztérium (IM) szerint a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló törvény mindenben megfelel az alaptörvény előírásainak. Az Igazságügyi Minisztérium ebben is soron kívüli eljárást javasol az Alkotmánybíróságnak - közölte reagálásában a szaktárca.

A Fővárosi Törvényszék ítéletet hozott az FHB perében is: elsőfokú, nem jogerős ítéletében elutasította az FHB Jelzálogbank Nyrt. devizahitelekkel kapcsolatban a magyar állam ellen benyújtott keresetét. A bíró szóbeli indoklása szerint a jóhiszeműség és a tisztesség sok évtizede alkalmazott követelményének nem feleltek meg a bank egyoldalú szerződésmódosítást - kamat-, díj-, illetve költségemelést - lehetővé tevő általános szerződési feltételei.

Címlapról ajánljuk

Újabb drámai részletek a németországi buszbaleset ügyében

Egyelőre nem sikerült kideríteni, hogy mi okozhatta a Lipcse közelében történt buszbalesetet. Az egyik utas szerint a szolgálatban lévő két sofőr baleset idején éles vitát folytatott egymással, ami elterelhette a kormánynál ülő vezető figyelmét.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.03.28. csütörtök, 18:00
Havasi Katalin
a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke
Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, az Iszlám Államnak nem voltak meg a képességei egy a krasznogarszkihoz hasonló terrortámadás kivitelezésére, és Ukrajnára és a Nyugatra igyekezett terelni a gyanút. Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés feje úgy nyilatkozott, Oroszországnak legkésőbb február közepe óta tudomása volt a készülő támadásról, ennek ellenére nem tettek semmit. A harkivi rendőrség vezetője szerint Oroszország egy új típusú irányított bombát vethetett be a városban szerdán, az UMPB D-30-at.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. március 28. 10:22
×
×
×
×