A gyöngyösi önkormányzat által is támogatott koncepció szerint a hajdani zsinagóga egyfajta emlékközpontként működik majd, ahol bemutatják a magyarországi zsidó-keresztény együttélés történetét is - mondta Weisz Péter, aki egyben a gyöngyösi Bugát Pál Kórház főigazgatója. A tervezett programok tematikáját elsősorban a nemzeti önismeret fejlesztésének elősegítésére állítják össze - tette hozzá.

Az eredeti állapotához hasonlóan helyreállítandó épületben tarthatja majd hitéleti szertartásait a múlt év decemberében újjászerveződött gyöngyösi izraelita gyülekezet. Állandó kiállítást is berendeznek, ahol a látogatók megismerhetik például a városban nevelkedett Richter Gedeon, az első magyarországi gyógyszergyár megalapítójának munkásságát. Richter Gedeont a nyilas rémuralom idején elhurcolták, a pesti Duna-parton sorstársaival együtt kivégezték.

A gyülekezet vezetője szólt arról, hogy a kitűnő akusztikája miatt hangversenyek tartására is alkalmas épület rendbehozatalának, berendezésének hozzávetőleg egymilliárd forintos költségét pályázati forrásokból és a világban bárhol élő, főként Gyöngyösről elszármazott zsidó emberek adományaiból akarják előteremteni. Az Együttélés Házát a tervek szerint 2017-ben adnák át - fűzte hozzá.

Weisz Péter történeti áttekintése szerint az eklektikus stílusú, bazilikarendszerű, nagykupolás zsinagóga 1930-ban épült, annak idején egyszerre 1200 hívőt volt képes befogadni. A város lakosságának akkor mintegy tíz százaléka volt zsidó, többségüket - számuk kétezerre tehető - a holokauszt idején elhurcolták, közülük legfeljebb négyszázan élték túl a vészkorszakot.

A Baumhorn Lipót által tervezett zsinagóga 1959-ig működött eredeti funkciója szerint. A szocializmus egyházüldöző időszaka következtében a fogyatkozó hívők közössége feloszlott, az épületet a városi tanács a megyei bútoripari szövetkezetnek adta át, bútorokat tároltak benne - mondta a hitközség vezetője.

Tatár László (Fidesz-KDNP), Gyöngyös alpolgármestere az MTI-nek elmondta: a város támogatja a zsinagóga Együttélés Házává alakítását. Az intézmény jól szolgálhatja egymás megbecsülésének és jobb megismerésének ügyét. Az önkormányzat a tervek szerint rendbe hozza a zsinagóga környezetét, ami hozzájárulhat az idegenforgalom felpezsdüléséhez, a helyi bevételek növekedéséhez - húzta alá az alpolgármester.