Ha 2007 a tüntetések éve volt, akkor 2008 a politikai felfordulásé. Az idei évet olyan események színesítették, mint a kormány által elvesztett népszavazás, a koalíció felbomlása és kisebbségi kormányzás, valamint sztrájkok sorozata. Összeállításunk 2008 belpolitikai eseményeiről szól, amelynek első részében a népszavazást, a koalíció szakadását és a sztrájklavina elindulását tekintjük át.
A kormányzati negyed bukása Az elhatározás és tervezés még az elmúlt évre tehető, az idei év első jelentős eseménye azonban az, hogy a 142 milliárd forintosra tervezett kormányzati negyed beruházást január 8-án lefújta a kormány. A döntést nemcsak az ellenzék, de még a kormánypártok is helyeselték. Egy biztos, a meg nem valósult beruházás lezárására 3,8 milliárd forintot különítettek el. A Fidesz kommunikációs vezetője szerint nem az a hír, hogy nem épül fel a kormányzati negyed, hanem az, hogy "a szociális válság kellős közepén nem épül 142 milliárd forintból egy olyan épületkomplexum, amely csakis a szociális válságot okozó kormány kényelmét hivatott szolgálni".
Horn Gábor, az SZDSZ ügyvivője, koalíciós államtitkár bölcs döntésnek nevezte a beruházás leállítására vonatkozó kormánykabinet döntést. A budapesti főpolgármester-helyettes viszont úgy vélte, a vegyes funkciójú épületegyüttes jót tett volna a Nyugati pályaudvar környékének; éppen a komplexitása miatt támogatta a főváros vezetése a beruházást. Ikvai-Szabó Imre az MTI-nek azt mondta, "sokat akart a szarka, s nem bírta a farka". Az InfoRádiónak nyilatkozva pedig már a lehetséges jövőről is beszélt.
Az MSZP parlamenti frakciója szerint helyes döntést hozott a kabinet a kormányzati negyed beruházás leállításával. A szocialista párt képviselőcsoportja szerint a kormányzati negyed ötlete helyes volt, és a megváltozott körülmények között a kormány döntése is helyes.
Elindul a belpolitikai lavina: a kormány elveszti a népszavazástMárcius 9-én az emberek a tandíjról, a vizitdíjról és a kórházi napidíjról fejezhették ki támogató vagy elutasító véleményüket, egy ügydöntő népszavazáson. Az eredmény a kormány számára lesújtó volt. Az oktatás és az egészségügy átalakításával összefüggő - a kormány számára sarkalatos - intézkedéseket elsöprő többséggel utasították el az emberek. A csaknem 8 millió 200 ezer választásra jogosult ember több mint fele elment szavazni, és 84 százalékuk nemmel voksolt a kórházi napidíjra, 82 százalékuk a vizitdíjra, és szintén 82 százalékuk támogatta a tandíj eltörlését.
A miniszterelnök a parlamentben bejelentette, hogy ha a népszavazás érvényes és eredményes lesz, a kormány benyújtja azokat a törvénymódosító indítványokat, melyek következtében április 1-től helyreállítják a vizitdíj, a kórházi napidíj és a tandíj bevezetése előtti állapotot. Gyurcsány Ferenc hozzátette: azt a bevételt, amit a népszavazás elvesz az orvosoktól, kórházaktól, egyetemektől, a költségvetésnek nincs módjában, a kormánynak nincs szándékában visszapótolni.
A kormánynak a pontos számoktól függetlenül tudomásul kell venni a népszavazás eredményét - mondta Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője nem sokkal a referendum lezárulása után. A Fidesz képviselői szerint pedig a nép politikai ítéletet mondott. "Ha úgy döntött az Isten adta nép", hogy ne legyen vizitdíj, kórházi napidíj és tandíj, akkor nem lesz - mondta az InfoRádióban a szabad demokraták kampányfőnöke. Horn Gábor ugyanakkor hangsúlyozta: a három kérdésben ugyan visszalép a kormány, de a reformok folytatódnak.
A következmény: szakad a koalícióGyurcsány Ferenc kormányfő az ügydöntő népszavazás után alig három héttel, március 29-én jelentette be a szocialisták pártértekezletén, hogy meneszti a szabad demokrata egészségügyi minisztert, Horváth Ágnest. A kormányfő szerint az egészségügyi reformpolitika mögül elfogyott a támogatás, új megoldásokra van szükség, amelyeket egy új miniszter hitelesíthet. Gyurcsány Ferenc azt javasolta, hogy a koalíciós partnerrel közösen jelöljenek másik tárcavezetőt Horváth Ágnes helyére. Gyurcsány Ferenc hangsúlyozta: bízik abban, hogy a koalíciós partner megértéssel fogadja a döntést.
A kormányfő arról is beszélt, hogy a koalíciós megállapodás nem szentírás, két év elmúltával újra kell gondolni, hozzátéve: a koalícióval nem lehet játszani vagy zsarolni. Az MSZP elnöke a tanácskozáson mondott több mint egyórás beszédében az SZDSZ-re célozva úgy fogalmazott: "nem lehet úgy viselkedni, mint egy megbántott szerető". A miniszterelnök elmondta azt is: az egészségpénztári törvény nem megfelelő, szükség van a jogszabály korrekciójára, ám ez nem jelentheti az eredeti célok feladását. Gyurcsány Ferenc hozzátette: a következő napokban az MSZP olyan ajánlatot tesz, amely teljesíti ezeket a feltételeket.
