eur:
385.68
usd:
354.75
bux:
0
2024. május 20. hétfő Bernát, Felícia

Várszegi Asztrik 70 éves

Várszegi Asztrik bencés szerzetes, püspök, pannonhalmi főapát január 26-án hetvenéves.

Várszegi Imre néven született 1946. január 26-án Sopronban, szülei egyedüli gyermekeként. Soproni polgári családból származó édesanyja könyvtáros volt, szlovák-sváb nagyesztergári altiszti családból származó édesapja szövőgyárban dolgozott.

1964-ben érettségizett a soproni Berzsenyi Dániel Gimnáziumban. Érettségi után Pannonhalmán belépett a Szent Benedek Rendbe. Itt vette fel az Asztrik szerzetesi nevet, és a Főapátság Szent Gellért Hittudományi Főiskoláján tanult teológiát. Közben, 1968-ban besorozták katonának. Kétéves katonai szolgálatát Baján, Budapesten és Sormáson teljesítette. Leszerelés után egy évvel fejezte be teológiai tanulmányait. 1970. február 8-án Pannonhalmán szentelték diakónussá, 1971. augusztus 29-én pedig pappá.

1971 és 1976 között Budapesten az ELTE BTK történelem-német szakán tanult, egyetemi tanulmányai befejeztével középiskolai tanári diplomát szerzett.

1976-tól 1988-ig a rend pannonhalmi gimnáziumában tanított, ezzel egyidejűleg a rendi főiskolán is oktatott (tantárgyai: Szent Benedek Regulájának magyarázata, Bencés rendtörténet, a Pannonhalmi Szent Benedek Rend Statútumai). 1978 és 1986 között a novíciusok magisztere és a rendi fiatalok tanulmányi felelőse (prefektusa) volt, majd a pannonhalmi főmonostor perjele. 1985-ben történelemből doktori címet szerzett az ELTE-n, majd ugyanitt 1997-ben megszerezte a PhD fokozatot is. Disszertációjának címe: Kelemen Krizosztom pannonhalmi főapát (1929-1950).

Alig volt 42 éves, amikor II. János Pál pápa 1988. december 23-án, culusi címzetes püspökké és esztergomi segédpüspökké nevezte ki. 1989. február 11-én szentelték püspökké Esztergomban. Püspöki jelmondata: Fortitudo mea Deus - azaz: Erősségem az Isten.

1989 márciusától 1991 júliusáig a Budapesti Központi Papnevelő Intézet rektora, valamint az Esztergomi főegyházmegye püspöki helynöke volt. 1990 júniusától 1993 márciusáig a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára volt.

1991. január 5-én pannonhalmi főapáttá választották, tisztségét 1991. augusztus 6-án foglalta el. Hivatalában több alkalommal megerősítették. A vezetése alatt felújított és kibővült főapátság kiemelkedő nemzetközi szellemi találkozási ponttá vált.

1989-ben a leuveni Katolikus Egyetem díszdoktorává fogadták. Tagja a salzburgi Európai Tudományos és Művészeti Akadémiának. 1999-ben a Magyarországi Keresztény-Zsidó Tanács elnökévé választották. Jelenleg a Bolyai Műhely Programbizottságának, a Magyar Katolikus Püspöki Kar Kultúra és Tudomány Bizottságának, illetve a Megszentelt Élet Bizottságának elnöke.

Munkásságát számos elismerésben részesítették: 1997-ben Honoris Causa Jedlik Ányos-díjat vehetett át, 2005-ben a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány fődíját kapta kiemelkedő közéleti tevékenységéért, az egyház társadalmi kapcsolatainak erősítése terén végzett eredményes munkájáért. 2007-ben Prima díjat kapott. 2012-ben az Osztrák Köztársaság Nagy Arany Érdemrendje kitüntetést ítélték oda neki "Magyarország és Ausztria közös örökségéért, az ökumené és a párbeszéd előmozdításában szerzett érdemeiért".

Számos történeti és rendtörténeti írása, könyve jelent meg, szellemi és világi gondolatai sok helyen olvashatók.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.21. kedd, 18:00
Rigó Csaba Balázs
a Gazdasági Versenyhivatal elnöke
Raiszi halálának beláthatatlan következményei lehetnek Iránra és az egész világra

Raiszi halálának beláthatatlan következményei lehetnek Iránra és az egész világra

Ebrahim Raiszi politikai karrierjét az iráni vallási és politikai berendezkedés iránti fundamentalista hozzáállás jellemezte. Az igazságszolgáltatás és a vallási elit ranglétráján keresztül emelkedett fel, hogy meghatározó konzervatív politikussá váljon, akit szinte mindenki Ali Khamenei ajatollah legfelsőbb vezető lehetséges utódjának tartott. Halálával politikai vákuum alakulhat ki a perzsa államban, amely újra felszínre hozhatja a társadalmi feszültségeket, miközben Raiszi regnálása alatt Irán még elszigeteltebbé vált a nemzetközi porondon. Az teheráni utódlás alapjaiban határozhatja meg, hogy mi lesz az Izraellel egyre kiélezettebbé váló viszonnyal, ami az egész Közel-Kelet jövőjét meghatározhatja. De halála még az ukrajnai háborúra is kihathat, mert kérdéssé válhat az orosz hadseregnek küldött fegyverszállítmányok jövője.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×