Barack Obama már 2008-ban megígérte, hogy bezáratja a hírhedt guantanamói fogolytábort. A Kubától bérelt amerikai bázison a valódi tálibok és dzsihádisták mellett egy sor ártatlan embert is fogva tartottak, akiket meg is kínoztak.
Az egykori Bush-kormányzat egy jogi megoldással "ellenséges harcosoknak" minősítette a narancssárga rabruhába öltöztetett foglyokat, akiknek a köztörvényes bűnözőkkel szemben nem járt az amerikai törvények által előírt jogi eljárás.
Barack Obama most azt javasolja, hogy szállítsák a fennmaradó 91 foglyot vissza a saját országába vagy vigyék őket amerikai katonai vagy polgári börtönökbe.
Obama már hét éve ígéri, hogy bezáratja a szerinte szükségtelen és csak a terroristáknak további híveket szerző fogolytelepet. A Kongresszus azonban eddig sikeresen blokkolta próbálkozásait, azzal, hogy megtiltotta, hogy amerikai földre vigyék az ott tartott először több száz, mára kevesebb, mint 100 foglyot.
Most, hogy ismét a törvényhozás elé vitte az ügyet, elismerte a nehézségeket. "Ha könnyű lett volna, már évekkel ezelőtt bezártuk volna a telepet" - mondta.
Obama most benyújtott tervében nem ad választ arra a kérdésre: ha az Egyesült Államokban hoznának létre új létesítményt a még fogvatartott rabok elhelyezésére, akkor az hol lenne?
Egyes becslések szerint közel félmilliárd dollárba kerülne egy "új Guantanamo" felépítése, miközben a jelenlegi tábor fenntartása évi 180 milliót visz el.
"Nemcsak ez a helyes lépés nemzetbiztonságunk szempontjából, de pénzt is megtakarítunk vele" - tette hozzá.
Obama arra is felhívta a figyelmet, hogy a brit származású "cipős robbantó", Robert Reid és a bostoni maraton elleni merényletben részes Dzsohar Carnajev esetében egy hagyományos bíróság hozott ítéletet.
Marco Rubio, a republikánusok elnökjelöltségére pályázó szenátor viszont élesen bírálta a tervet. "A guantanamói foglyoknak nincs helye amerikai földön. Ezek ellenséges harcosok. Ha elfognánk terroristákat, Guantanamóra küldenénk őket, hogy kiszedjük belőlük, amit tudnak" - mondta.
A Fehér Ház jelenlegi elképzelése szerint 35 rabot harmadik országokba vinnének. A fennmaradókat rendszeresen felülvizsgálnák, hogy szükség van-e a fogvatartásukra.