Kapkodás

Még a kormányhoz közel álló körökben is többnyire úgy értékelték a fiaskót, hogy a politika elkapkodta az ügyet. A Gyurcsány-kormány a 2006-os választások utáni reformlendületben döntött úgy, hogy megvalósítja azt, amiről a rendszerváltás óta elődei csak álmodozni mertek,  vagyis épít egy kormányzati negyedet, és oda költözteti a mintegy negyven különböző épületben tevékenykedő minisztériumot és egyéb kormányzati szervezetet.

2006. végén vált nyilvánossá, hogy a felmerülő helyszínek közül a Nyugati pályaudvar mögötti, állami és MÁV tulajdonban lévő területre esett a választás. A tervek szerint idén már költöztek volna a minisztériumok...

Már a nemzetközi tervpályázat eredményhirdetésekor hallani lehetett olyan véleményeket, hogy a beérkezett 17 pályamű nagyon kevés. Példaként a hasonló nagyságrendű prágai központi könyvtár esetét hozták fel, amelyre több mint 400 pályázat érkezett. A zsűri végül a Janesch Péter és Kengo Kuma által vezetett építészcsapat zöld terveit találta a legjobbnak.

A végső csapás 

A különböző akadályok tovább sokasodtak. Mivel a projekt nem volt kellően előkészítve, sorra bukkantak fel tulajdonjogi, finanszírozási, tervezési és közlekedési problémák. 2007 végére a nyolc lehetséges magánbefektető konzorcium egymás után jelentette be, hogy kiszáll a projektből.

A végső csapást minden bizonnyal a Demján Sándor nevével fémjelzett TriGránit Kft. távozása jelentette a kormányzati negyednek, sokan ugyanis azt remélték, hogy a szintén Demján érdekeltségébe tartozó, a Westend II-t tervező Pólus Holding Befektető Zrt. megvalósítja a szükséges közlekedési beruházásokat.

A kialakult káoszt többen úgy jellemezték, hogy az érintettek mindegyike magának szeretné a projekt felügyeletét, de fizetni senki sem akar. Végül a kormány olyan helyzetbe kényszerült, hogy visszavonulót kellett fújnia.

Új tudás - újabb kudarc

Kínos kudarc volt a kezdő tanárok béremelésének ügye is. A Gyurcsány-kormány nagy lendülettel nekifutott a közoktatás megreformálásának is, az erre vonatkozó koncepció az "Új tudás" fedőnevet viselte. 2008. májusában az MSZP-frakció oktatási munkacsoportjának vezetője, Tatai-Tóth András bejelentette, hogy a kormány tervei szerint 2009 januártól korrigálják a pedagógusokra vonatkozó közalkalmazotti bértáblát, a kezdő tanárok fizetése akár havi negyvenezer forinttal emelkedhet.

Az Új tudás program egyik lényegi eleme az volt, hogy jelentősen emelni kell a pályakezdő pedagógusok bérét, mert az alacsony juttatások miatt a fiatal tanárokat elszippantja a versenyszféra. Tatai-Tóth András elmondta, a béremelésnek
egy évben 13-14 milliárd forint lesz a költségvetési vonzata, és a pedagógusok egyharmadát, 40-45 ezer tanárt érint. A politikus jelezte: az Új tudás program keretében a bér típusú kiadások 35-40 milliárd forintot tesznek majd ki 2009-ben.

2008. őszén azonban kiderült, hogy a bejelentett változtatásokhoz szükséges fedezet egyszerűen kimaradt a költségvetés tervezetéből. Az "új tudással" szemben minden bizonnyal erősebb volt a régi lobbik rendszere, a pénz valami másra kellett...