Visszaesés, vagy államcsőd - Bokros Lajos szerint ez a két lehetőség áll Magyarország előtt. A volt pénzügyminiszter a vele készült interjúban elmondja: az államcsődöt nem tartja valószínűnek, még akkor sem, ha a kormány manőverezési lehetőségei nagyon korlátozottak: valószínűleg csökkenti a szociális kiadásokat, esetleg bejelenti a 3 százalékos áfaemelést. Ha a forint tovább gyengül, az hatalmas egyéni csődhullámot hozhat - nyilatkozta Bokros Lajos a vezető szlovák gazdasági hetilapnak, a Trend-nek.
Az elmúlt hónapokban a forint az euróhoz képest már mintegy húsz százalékot veszített az értékéből. Ennyi nem elég? A helyzet veszélyes. Fogalmam sincs, milyen árfolyamszinten omolhat össze az egész. De sok ember már most nehéz helyzetbe került. Egy olyan időszakban, amikor növekszik a munkanélküliség ez még hatványozottabban jelentkezik. Nem csak költségvetési válságról beszélünk, de rengeteg család megélhetése is veszélybe került. Ha nem fogják tudni törleszteni a hiteleiket, a gond a bankokat is eléri.
A fizetésképtelenség már most is látható probléma? Még mindig nem teljesen. Nem gond, ha a rendkívül gyenge fizetőeszköz csak egy-két hónapos állapot. De nem tudjuk, mi vár ránk márciusban, áprilisban. Marad-e a forint a jelenlegi árfolyamszinten, vagy erősödik, netán tovább gyengül. Ha tovább gyengül, hatalmas egyéni csődhullámot hozhat.
Az euró most hozzávetőlegesen mintegy háromszáz forintba kerül. Meddig süllyedhet még?
Nem szeretnék találgatni. Az egész előreláthatatlan. Nem erősebb vagy gyengébb fizetőeszközre van szükségünk, hanem stabil nemzeti valutára. Az előrelátás, ez ma a legfontosabb. Egy stabil fizetőeszközzel az ember tud tervezni, képes döntéseket hozni.
A Magyar Nemzeti Bankra (MNB) ebben a helyzetben milyen szerep hárul? Tizennégy évvel ezelőtt Magyarország pénzügyminisztere voltam. Akkor tudatosan gyengítettük a forintot. A mai helyzet két okból kifolyólag is merőben más. A fizetőeszközt nem a MNB devalválja, mely csak egy apró kis játékos. Ez egy teljesen nyitott piac, és a piac dönt az árfolyamról. Ennek következtében a MNB beavatkozhat, amennyit csak akar. Lehetséges, hogy ezek a beavatkozások nem befolyásolják az árfolyamot.
Miért váltak Magyarországon annyira népszerűvé a svájci frank alapú jelzáloghitelek? A válasz egyszerű. A hazai pénznem hitelkamata magas volt. Ez egyfajta egyirányú fogadás volt. Az emberek hitték, hogy csődről szó sem lehet. Ennek következtében a svájci frank alapú hitelfelvevés abszolút racionális döntésnek tűnt. Még ha a MNB továbbra is abban a hitben van, hogy képes befolyásolni az eseményeket, manőverezési lehetősége egyre inkább beszűkül. A gazdaság nagy része már devizaalapon működik. A nemzetgazdaság fele egyáltalán nem törődik azzal, mi történik a forinttal, mert nem is használja.
Hiba volt, hogy nem siettek az euróbevezetéssel? Bizonyos fajta tanulság mindenképpen levonható ebből. Amikor beléptünk az Európai Unióba, az egyik feltétel éppen az volt, hogy a nemzeti valuta teljesen konvertibilis legyen. Ilyen helyzetben nincs lehetőség független monetáris politikára. Ez egy veszélyes helyzet, melyben irányítjuk az árfolyamot befolyásoló közeget, mely viszont napról napra egyre zsugorodik. Ha az MNB magasan tartja az alapkamatot, az emberek elkezdik megkerülni. Ma már bárhol hitelhez lehet jutni. Nagy hiba volt, hogy nem követtük Szlovákia példáját, és nem vezettük be mi is az eurót.
Van annak most értelme, hogy Magyarország a mielőbbi euró bevezetést sürgesse? Igen. De most nagyon nehéz lesz. Az elmúlt öt évben távolodtunk a maastrichti kritériumok teljesítésétől. Tíz évvel ezelőtt még szinte mindegyik feltételnek megfeleltünk, ma már egyiknek sem teszünk eleget.
Mit tud tenni ebben a helyzetben a Magyar Nemzeti Bank? Keveset. A teljes forintkonvertibilitás környezetében, amikor a rövidtávú külföldi tőkemozgások ötször nagyobb volumenűek mint a teljes magyar gazdaság, a MNB sokat nem tehet. Meg kell még említenem azt is, hogy az árfolyam-politika nem következetes. A MNB nem irányíthatja a kamatokat és az árfolyam-alakulást is egyszerre. Ha a cél az infláció - erre játszunk most - akkor az befolyásolja a kamatlábakat. Ezzel viszont lehetőséget teremt a spekulatív külföldi tőkének, ami befolyásolja az árfolyamot. Az eurozónán kívüli országoknak, de azoknak is, akik az eurozónába tartoznak, nincs kapacitásuk arra, hogy független monetáris politikát alkalmazzanak. A megoldást az euró bevezetése jelenthetné. Az EU-ba való belépés után más lehetőség egyszerűen nincs.
Mit gondol, az eurozóna további bővítésére hullámban kerül sor, vagy ellenkezőleg, egyenként fognak belépni az országok?
Azt gondolom, hogy a következő ország, mely bevezetheti az eurót, Dánia lesz. Ha Dánia belép, gyorsan csatlakozhat Svédország is. Nyugat-Európa azon országaiban is, melyek nem tagjai az eurozónának, nézőpontváltozás figyelhető meg. Nagy-Britanniában is. Még ha a brit konzervatívok az euró bevezetését el is utasítják. A dán kormány viszont már bejelentette, hogy eurót akar, és új népszavazást kezdeményeznek.
Mire kéne a magyar kormánynak a mostani válságban leginkább összpontosítania? Egyfelől betartani a szigorú költségvetési célokat, csökkenteni a hiányt a GDP három százaléka alá. Ezért szükség van a nyugdíjrendszer, iskolaügy, oktatási rendszer, egészségügy, közszféra és az adók reformjára. Ez megalapozza a költségvetési deficit csökkenését, de főleg csökkenti az állami elosztás mértékét. Magyarországon a költségvetési bevételek újraelosztása mintegy a GDP felét teszi ki, Szlovákiában ez mintegy 42 százalék.
