A politikusok között teljes az egyetértés, az orvosok körében már kevésbé. Az oltás melletti hivatalos érvek rendszeresen elhangzanak, a legtöbb ellenérvet azonban az ember a háziorvosi rendelőkben hallja maguktól az orvosoktól, akik azonban egyre ritkábban állnak ki nyíltan a véleményük mellett. Úgy tűnik, az emberek mégis ez utóbbiakat hiszik el, hiszen a bő egy héttel ezelőtti adatok szerint mindössze a lakosság 3 százaléka oltatta be magát, holott a megelőzésnek ez a módja akkor lenne hatásos, ha a lakosság 60 százaléka megkapná a vakcinát. Az inforadio.hu az oltás melletti és elleni érveket szedte össze.
Az oltással szemben felmerülő kifogások között szerepel, hogy a vakcina tiomerzált tartalmaz, azaz egy etil-higany tartalmú vegyületet. Az ÁNTSZ honlapján szereplő információk szerint a vízben oldódó, a szervezetből gyorsan kiürülő anyag valóban megtalálható a vakcinában - mint ahogy más oltóanyag tartósítására is használták már ezt -, a vegyület egészségkárosító hatása azonban az Egészségügyi Világszervezet állásfoglalása szerint nem bizonyított.
Hogy az oltás túlterheli-e az immunrendszert? A vakcinában néhány antigén van, míg egy felső légúti megbetegedés egyszerre minimum 10-15 féle antigént juttat a szervezetbe, azaz ezen hatása sokkal kisebb, mint egy megfázásé.
Ki a veszélyeztetett és ki nem az? Sokan gondolják, hogy a szezonális influenzához hasonlóan ez a betegség is főleg az időseket veszélyezteti, illetve azokra jelent komoly kockázatot, aki valamilyen krónikus betegségben szenvednek. Érdemes ezért megnézni azon a Magyarországon elhunyt betegek adatait, akiknek a halála összefüggésbe hozható a H1N1-gyel. Öten vannak, közülük a legidősebb 47 éves volt, a legfiatalabb 15. Egy 41 és egy 34 éves férfi halálát a betegség szövődményeként kialakult tüdőgyulladás okozta, utóbbi semmilyen rizikócsoportba nem tartozott. A 47 éves férfiről is kiderült a boncolás után, hogy tüdőgyulladása volt. Egy 33 éves nő súlyos daganatos betegségben szenvedett, szervezete legyengült a sugár- és a kemoterápiától, a 15 éves fiú pedig szintén a rizikócsoportba tartozott, mivel több alapbetegsége is volt.
A kismamákat és a gyermekeket a szakemberek az igen veszélyeztetett csoportba sorolják. Előbbiekre főleg a magzat miatt javasolja az egészségügyi miniszter és az országos tiszti főorvos az oltást. A betegségnek ugyanis nincsenek súlyos hatásai a magzatra - a vírus csak ritkán jut át a méhlepényen - a szövődményeinek azonban már igen. Ilyen szövődmény lehet a magas láz, amely nagyon veszélyes a magzatra, fejlődési rendellenességeket okozhat, a terhesség első harmadában például idegcsőzáródási rendellenességet. Az utolsó trimeszterben pedig megnöveli a koraszülés esélyét. Ráadásul a kismamák esetében négyszer-hétszer gyakoribb a súlyos szövődmények jelentkezése, bár ennek okát még szintén nem ismerik a szakemberek.
Amiért a népegészségügyi szakemberek szerint még fontos beoltatniuk magukat a kismamáknak, az az, hogy a csecsemőkben hat hónapos kor alatt egészen biztosan nem termelődik ellenanyag, nem alakul ki természetes védettség. A terhesség alatt magát beoltó anyában termelődő ellenanyagból azonban jut a baba szervezetébe is. A szakemberek szerint igen fontos az is, hogy mindenki beoltassa magát, aki kisgyermekek közelében él.
Az ÁNTSZ szakemberei szerint tévhit, hogy az idősek nem kaphatják el az új típusú influenzát, mivel a 60 év felettiekben már kialakult egy védettség a spanyolnátha által. Ez a betegség 1918 és 1957 között volt jelen Európában. Az tény, hogy a kontinensen átlagosan 30 százalékos szintű védettséggel rendelkeznek az idősek, Falus Ferenc azonban egy nem hivatalos felmérésre alapozva azt mondta: ez a magyarokban valamiért nincs meg, de hogy miért, arra nincs magyarázat. Tény azonban, hogy Magyarországon is mindössze az orvoshoz fordulók 10 százaléka tartozik ebbe a korcsoportba. A szakemberek különösen ajánlják az oltást a programozott műtét előtt állóknak, a beavatkozás előtt legalább két héttel.
Megelőzhető-e másként a betegség? Sokan gondolják azt, hogy immunerősítőkkel vagy vitaminokkal is megelőzhető a betegség, főleg, ha ezek szedése mellett betartjuk a higiéniai előírásokat: gyakran mosunk kezet, sűrűn szellőztetünk, az egymás után használt eszközöket letakarítjuk, esetleg szájmaszkot húzunk, ha köhögéskor vagy tüsszögéskor mindenki zsebkendőt teszünk a szánk elé. Az ajánlások között szerepel még, hogy tüsszögés, köhögés, orrfújás után mindig mossunk kezet, a kézmosás legalább 20 másodpercig tartson, és minden egyes esetben használjunk tiszta zsebkendőt. Kerüljük a kézfogást és a puszilkodást, a betegekkel való kontaktust, és kerüljük a zsúfolt helyeket.
Mindez hatékony lehet a betegség gyors terjedése ellen, az egyént azonban alig-alig védi meg a megbetegedésből. A szakemberek szerint az egyetlen védekezési mód az oltás.
Miért nem kötelező az oltás az egészségügyben dolgozók számára? Falus Ferenc ezt úgy fogalmazta meg: a nem kritikusan halálos betegségek esetében az európai kultúrában csínján bánnak a politikusok a kötelezésekkel, valószínűleg azért, mert az emberek önrendelkezési jogát tekintik elsődlegesnek.
Ha kötelező előírás nincs is, az ÁNTSZ tájékoztatásából kiderült, hogy az immunhiányos betegekkel foglalkozók esetében a munkáltató korlátozhatja azok számát, akik nincsenek beoltva.
