eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar

Emberre is veszélyes lehet a kémiai szúnyoggyérítés

Idén nyáron már több ezren írták alá azt a kezdeményezést, amit egy magánszemély a biológiai szúnyogirtás bevezetése érdekében indított. Szakértők szerint jelenleg idegméreggel irtják a vérszívókat Magyarországon, amihez még a repülőkről származó gázolajat is szippantunk.

„A kémiai szúnyogirtás során az elpusztítandó vérszívókkal együtt a velük egy légtérben élő összes élőlényt, köztük önmagunkat is lepermetezzük. Eddig valamennyi kezdetben biztonságosnak gondolt kémiai szert betiltottak a később beigazolódó káros mellékhatásaik miatt. A legutóbb betiltott Unitox rákkeltőnek bizonyult. A kémiai szúnyogirtáshoz felhasznált vegyszer a neurotoxin, ami valójában idegméreg” – mondta a Zoom.hu-nak Szepesszentgyörgyi Ádám, ökológus, szúnyoggyérítési szakértő, a Csíplek! Alapítvány elnöke.

Egy magánszemély petíciót is indított a környezettudatos szúnyogirtás érdekében.

Bár a kezdeményezés három éves, idén nyáron lett népszerű: a duplájára nőtt az aláírók száma, így eddig közel 5 ezren szignózták. A neve elhallgatását kérő kezdeményező a lapnak elmondta: elsődleges céljának az emberek tájékoztatását tartja az általánosan elfogadott kémiai gyérítés problémáiról, káros hatásairól. Úgy látja, a lakosság nem vesz tudomást arról, hogy a csípések megakadályozásával a vegyszerek további sok száz rovart, például méheket pusztítanak el. Hozzátette: környezetében többen is allergiásak a deltamethrinre, ő is érzi a torkában, fejében az enyhe mérgezéses tüneteket a szórást követő egy hét után is.

Szepesszentgyörgyi Ádám elmondta, a jelenleg engedélyezett deltamethrint a kevésbé kockázatos kategóriába sorolták, de

a tudományos vizsgálatok alapján mellékhatásait számos kérdőjel övezi.

Jelenleg is vizsgálják, hogy szerepe van -e a figyelemzavaros hiperaktivitás kialakulásában.

A vegyszer a vízi élőlényekre – algákra, gerinctelenekra, halakra – nézve extrém módon toxikus. A madarak pedig egyszerűen éheznek, hiszen a táplálékukként szolgáló rovarok elpusztulnak a szúnyogirtás során. Szerinte a legcélszerűbb lenne akkor elvégezni, amikor a szúnyogok aktívak, vagyis naplemente után, a légijárművel viszont ekkor le kell szállni. A kémiai vegyszerbe belekeverték a PBO elnevezésű hatásfokozót, mely növeli gyilkos permet hatástartamát, a lebomlás gátlásával.

„Az eredményes környezettudatos szúnyoggyérítés egy komplex módszer, amelynek része ugyan a természetes ellenségek védelme, de sokkal fontosabb összetevői is vannak. Hozzátette, jelenleg Magyarországon csupán Szeged térségében alkalmazzák ezt a komplex módszert. Ilyenkor fehérjetoxint juttatnak a vizes területre, ahol a lárvák fejlődnek, így csak a csípőszúnyogok pusztulnak el, minden más élőlényre veszélytelenek” – mondta a szakértő.

Szepesszentgyörgyi Ádám hozzátette, a biológiai lárvagyérítés bevezetéséhez szakmai hozzáértés és előzetes terepi bejárások szükségesek, ezért egyik napról a másikra nem lehet országosan elindítani. Rendkívül időigényes munkáról van szó, a szúnyogkeltető vizek gyakran megközelíthetetlennek, sokszor az odáig való eljutás a legnehezebb feladat. Ehhez szervezettségre és anyagi támogatásra is szükség van. Kiemelte, a környezettudatos módszer eredményességében fontos szerep jut a lakosságnak is, a magánterületeken található tenyészővizek, például a kerti tavak, esővizes hordók kezelése vagy megszüntetése szintén nélkülözhetetlen.

Lukács András, a Levegő Munkacsoport vezetője a Zoom.hu-nak elmondta, egyetértenek a petícióban megfogalmazottakkal. Szerinte a szúnyogok kémiai irtása sokkal több kárt okoz, mint hasznot, az általa elpusztított rovarok 99,9 százaléka nem csípőszúnyog, vagyis óriási kárt végez a természetben. Hozzátette,

a rovarméreg, valamint a gázolaj, amivel általában a szúnyogirtót kiszórják, az emberre is veszélyes lehet.

A megoldás egyrészt a biológiai szúnyogirtás, másrészt az egyéni védekezés. Lukács András tanácsa az, hogy az ablakunkon legyen szúnyogháló, lehetőleg ne tartsunk olyan víztartályokat, amelyekben a lárvák tenyészhetnek, esetleg kenjünk valamilyen természetes riasztót a testünkre, például levendulaolajat.

A szervezet 2015-ben írásban kérdezte Pintér Sándor belügyminisztert a szúnyoggyérítésre használt vegyszer egészségügyi és környezeti hatásairól. A válasz szerint a szúnyoggyérítésre használt deltamethrin a kiszórt dózisban (0,5-0,6 gramm hektáronként) emberre nem jelent veszélyt, és a kerti termények közvetlenül a permetezés után fogyaszthatók. Ugyanakkor azt tanácsolják, hogy – elővigyázatosságból – a gyermekeket a permetköd leszálltáig (5-20 percig) ne engedjük a kezelt területre.

Címlapról ajánljuk
Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×