eur:
395.71
usd:
367.22
bux:
65304.87
2024. március 28. csütörtök Gedeon, Johanna
Varga Mihály pénzügyminiszter beszédet mond a Material-Plastik Kft. második gyártócsarnokának  átadási ünnepségén Soltvadkerten 2019. március 8-án. Az 1989-ben alapított műanyagipari vállalkozás 6 ezer négyzetméteres új üzemcsarnokának 3,1 milliárd forintos költségéhez a magyar állam 1,4 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyújtott.
Nyitókép: MTI/Bús Csaba

Varga Mihály elmondta, meddig nem változik a pénzügypolitika iránya

Arról is beszélt a friss KSH-adatok kapcsán, hogy miként reagál a kormány az EU-ból érkező, visszaesésre utaló jelekre.

Az államháztartás GDP-arányos hiánya a tervezett 2,4 százalék helyett 2,2 százalékot ért el tavaly, az államadósság 73,4 százalékról 70,8 százalékra csökkent - emelte ki a KSH friss adataiból a pénzügyminiszter Budapesten.

A kormány továbbra is 1,8 százaléknyi éves hiánnyal számol az idei költségvetésben, az államadósság pedig 70 százalék alá esik 2019 végére - ismertette a Pénzügyminisztérium (PM) várakozásait Varga Mihály. Hozzátette:

A pénzügypolitika iránya mindaddig nem változik, amíg az alaptörvénynek megfelelően az államadósság aránya nem lesz alacsonyabb a teljes hazai össztermék felénél.

A miniszter kiemelte, hogy a költségvetés stabilitását a választási év és a 2018-as költségvetésben nem tervezett intézkedések sem veszélyeztették. A hiánycél tartását és az államadósság arányának csökkentését a gazdasági növekedés mellett a gazdaság kifehérítése is segítette.

Visszaesés az unióban

Az EU-ból érkező jelzések visszaesésre utalnak, a kormány ezért - mint fogalmazott - folyamatosan figyeli a világgazdasági eseményeket és szükség esetén a fiskális ösztönzők bővítéséről dönthet.

Kérdésre válaszolva Varga Mihály nem zárta ki, hogy a növekedési ütem fenntartása érdekében, illetve a megrendelésállomány esetleges visszaesése miatt hitelezést és beruházást ösztönző intézkedésekre lehet szükség év közben.

Az elmúlt hónapok inflációs nyomását ugyanakkor nem tartja jelentősnek, ezért emiatt nem lát okot azonnali beavatkozásra, és

a költségvetési törvény felülvizsgálatát is legfeljebb csak az év második felében, a külső kihívások és az első hat hónap adatainak ismeretében tartja elképzelhetőnek.

A miniszter szerint a várható kiadások és többletbevételek összhangban állnak, utóbbiak a tartalékokkal együtt fedezik a családvédelmi és a költségvetési háttérrel nem tervezett egyéb intézkedéseket.

Át kellene alakítani az államadósság szerkezetét

Banai Péter Benő, a PM államháztartásért felelős államtitkára kifejtette, hogy 2018-ban a bevételek 8,5 százalékkal, a kiadások pedig 8,6 százalékkal nőttek. Utóbbit elsősorban az állami beruházások bővülésével magyarázta.

Az elmúlt évek adatainak összesítéséből kiemelte, hogy a 2013 óta a magyar gazdasági növekedés egyetlen negyedév kivételével folyamatosan meghaladta az uniós átlagot, a költségvetés éves hiánya pedig 2012 óta nem haladta meg a 3 százalékot.

Az államadósság 10 százalékponttal volt alacsonyabb a múlt év végén az uniós átlagnál, holott 10 éve még körülbelül ugyanennyivel magasabb volt.

Becslése szerint az év végére 69,2 százalékra csökkenhet GDP-arányosan az államadósság, a tavaly év végi pedig 1,9 százalékponttal lenne alacsonyabb az Eximbank adatai nélkül.

Az államtitkár a következő években az államadósság további csökkentését és szerkezetének átalakítását sürgette.

Címlapról ajánljuk
Egyre több ország ismeri fel a menekülthelyzet tarthatatlanságát
Jelentés

Egyre több ország ismeri fel a menekülthelyzet tarthatatlanságát

A humanitárius hozzáférést és a migránsok menedékjogi helyzetét elemezte egy nemzetközi tanulmány, melynek készítői szakpolitikai intézkedéseket is javasolnak az érintett országok vezetőinek. A Migrációkutató Intézet vezető kutatója azt mondta az InfoRádióban, hogy a jelentés megerősíti, egyre több nyugati kormányzat ébred rá, milyen veszélyei lehetnek az illegális migrációnak, ugyanakkor Tárik Meszár szerint az elemzés több megállapítása is ellentmondásos.

Mi vezetett a németországi Zöldek zuhanórepüléséhez?

Egyre csökken a németországi Zöldek párt támogatottsága, öt év alatt több mint duplájára, 25-ről 56 százalékra nőtt azok száma, akik semennyire sem tudnak azonosulni a párttal, ezzel Németország egyik leginkább elutasított politikai tömörülésévé vált. A háttérben a zöldítés, a kormány energiapolitikája áll - mondta az InfoRádióban Dobrowiecki Péter, a Mathias Corvinus Collegium Magyar-Német Intézetének kutatási vezetője.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.03.28. csütörtök, 18:00
Havasi Katalin
a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. március 28. 10:22
×
×
×
×