Az oktatásért felelős államtitkár reményei szerint jövő ősszel életbe léphet az új közoktatási törvény és az ahhoz kapcsolódó új nemzeti alaptanterv. Hoffmann Rózsa új finanszírozási alapelvet javasol, és bízik abban, hogy a jövő évi büdzsé lehetőséget nyújt a pedagógusok bérének "gesztusértékű" emelésére is.
A pedagógusok kötelező óraszámának csökkentéséről szólva az államtitkár azt mondta, hogy ennek szintén komoly költségvetési vonzata van. Tarthatatlan, hogy a pedagógusok heti átlagban 51 órát dolgozzanak azért a "nyomorúságos fizetésért" - utalt egy közelmúltbeli felmérésre, rámutatva arra: most egyelőre annyit tudnak tenni, hogy áttekintik, a pedagógusok egyéb munkaterheit miként lehet csökkenteni, kiderült ugyanis, hogy hetente átlagosan 13 órát fordítanak felesleges adminisztrációra.
Hoffmann Rózsának ezzel együtt az a véleménye, a heti 22 tanóra azért is sok egy pedagógusnak, mert nem áll rendelkezésére olyan oktatási szakasszisztencia, amely a munkáját segítené. Az államtitkár azt ígérte, mindent elkövet azért, hogy az oktatási ráfordítások az elkövetkező években növekedjenek.
A kétszintű érettségiben is lesz változás - jelezte az államtitkár. Az objektivitás megőrzése mellett olcsóbb, egyszerűbb, átláthatóbb érettségit szeretne - utalt az új rendszer kidolgozásakor követendő irányelvre. Ugyanaz a tanulási út vezethetne az alap- és az emelt szintű érettségihez, s mint mondta, el tud képzelni olyan megoldást, hogy a vizsgán egy feladatsoron belül legyenek közép- és emelt szintű feladatok, s ott helyben dönthetne a diák arról, melyiket választja. A felsőoktatásba való belépés feltétele azonban az emelt szintű vizsga lesz.
A felsőoktatásban zajlik a magántőke bevonásával kötött szerződések felülvizsgálata, és ha törvénybe vagy jó erkölcsbe ütközőnek találják az adott megállapodást, megteszik a szükséges jogi lépéseket - fűzte hozzá Hoffmann Rózsa. Hozzátette: a felsőoktatási integráció elmúlt tízéves tapasztalatait is áttekintik, ahol nem működőképes a rendszer, ott újabb integrációs folyamatok indulhatnak el. Az intézmények abszolút száma csökkenhet, fel kell mérni szükség van-e ekkora intézményi kapacitásra a hallgatói létszám tükrében.
Hoffmann Rózsa szólt arról is, hogy a hallgatói keretszámok kis mértékű csökkentése várható majd, s a kereten belül az ország gazdasági fejlődését szem előtt tartva egyértelműen növelnék a műszaki és természettudományos szakokon tanuló hallgatók számát.
