Csak az lehetett Magyarország királya, akit a magyar Szent Koronával koronáztak meg. Attól a pillanattól kezdve vált az uralkodó jogerősen királlyá, hogy a Szent Korona érintette a fejét - mondta az InfoRádiónak Pap Gábor. A művészettörténész beszélt arról is, hogy viselhette-e Szent István a Szent Koronát, kik lopatták el azt, és miért ferdült el a kereszt a tetején.
Ön szerint akkor volt a Szent Korona ebben a formájában Szent István fején?Csak azt mondjuk, hogy lehetett, ennek van nagyobb valószínűsége, de nagyon vigyázni kell kijelentésekkel. Ez most nem politika, ez tudomány. Ha feltételes módot használhatunk, akkor tessék használni mindaddig, amíg nem tényről van szó.
Ami miatt meg szokták tagadni Szent Istvántól, hogy a fején lehetett a korona, az két olyan megfigyelhető tény, amiből az egyiket már megtárgyaltuk, ez a paláston lévő korona. Ez abszolút súlytalan, ez érvként nem használható föl.
A másik, hogy egy bizánci császárnak, a Dukász-családból származó Mihálynak az arcmása felirattal együtt rajta van a Szent Koronán. Ő 1071-től 1078-ig uralkodott, Szent István pedig 1038-ban meghalt. Ebből adódna a következtetés, hogy nem lehetett Szent István fején ez a Szent Korona.
Lehet, hogy nem eredeti az a kép a koronán?Pontosan erről van szó, csakhogy ezt nem meri föltenni egyetlen szakember sem. Laikusok már régen föltették ezt a kérdést.
Ez nem könnyen megállapítható dolog?Nagyon könnyen megállapítható, ugyanis nem fért bele a foglalatába. Nem is tudták befoglalni, hanem alul ki kellett vágni a foglalat szalagját és az egész magasságnak, tehát az eredeti magasságnak 26 százalékával túlnyúlik rajta. Az teljesen lehetetlen, hogy elméretezték volna a képet. Ez csak úgy lehetséges, hogyha másodlagos azon a helyen. Nem is fér bele, szegecselni kellett.
Levehettek egy képet a Szent Koronáról, és a Dukász Mihály iránt érzett tiszteletből az övét tehették oda?Az kétségtelen, hogy cserélték. Van adatunk rá 1613-ból. Egy koronaőr, Révai Péter megjelentette a leírását a magyar Szent Koronának egy könyvben. Nagyon lényeges, hogy koronaőr volt, mert a Magyar Királyság fönnállása idején összesen négy ember láthatta aránylag hosszabb ideig és különböző szögekből a magyar Szent Koronát, mert egyébként egy ládában volt. Tehát két koronázás között nem lehetett nézegetni, a király sem nézegethette. Ebből a négy emberből kettő csak a koronázáson láthatta, az egyik az az egyházi hierarchia legmagasabb csúcsán álló személy, az esztergomi érsek volt, csakis ő koronázhatott jogszerűen magyar királyt, a másik pedig a nádorispán volt, aki a világi hierarchia csúcsán volt. Mikor a koronázást megelőző nap délutánján kivették a ládából, alaposan meg kellett vizsgálni, hogy bírni fogja-e majd a koronázás megpróbáltatásait. Utána, amikor visszatették a ládába a koronázás napjának az estéjén, megint ugyanilyen alaposan mindent végig kellett nézni.
Tehát ha valakinek hiteles lehet a beszámolója a magyar Szent Koronáról, az csakis és kizárólag koronaőr. A könyvben pontosan leírja, hogy szemben az elülső pantokrator, vagyis világon uralkodó Krisztus képpel szemben hátul a Szent Szűzanya képmása van. Imago dive matris virginis. Ezt nem lehet félreérteni. Ez volt a Dukász Mihály kép helyén.
Fölvetődhet, hogy valamiről leszedték a bizánci császár képmását. A bécsi kincstárban lehetett ilyen tárgy elvileg. Nehezen lehet elképzelni ugyan, de lehetett. És akkor arról átszerelték. Ezek elég hitelesen igazolható, majdnem pontos tények, hogy csak akkor t szerelhették le a Szűzanya képet és tehették a helyére a bizánci császár képet, amikor nem volt a nemzet ellenőrzése alatt a Szent Korona. Ilyen pedig 1613 után egyetlenegyszer fordult elő 1790-ig. II. József engedte, hogy hazahozzák a Szent Koronát, akkor már ezt a három képet írják le hátul. Tehát középen Dukász Mihály császár, az egyik oldalán, a hozzá képesti jobboldalon a fia, egy Kon felirat, ezt Konstantinusra szokták kiegészíteni, a másik oldalán egy Geobitzas, akit pedig Gézának szoktak kiolvasni.
1784 és 1790 között lehetett lecserélni, mert 1784-ben rendeletileg kivitette az országból II. József a koronát.
Hol volt akkor a korona?Bécsben. Betette a kincstárba, mint egy koronázási jelvényt.
Bécsben kinek állhatott érdekében az, hogy a Szent Szűzanya képe helyére Dukász Mihályt tegye?
Ez a jó kérdés. Ezt nem teszik fel soha. Van egy olyan jelenetsor ebben a században, a század vége felé, amivel egyáltalán nem foglalkozik a történettudomány. Az orosz cárnőnek, II. Katalinnak és II. Józsefnek egy félig titkos, félig nyilvános szövetsége, ami arra irányult, hogy egy ún. II. bizánci birodalmat hozzanak létre. Erről semmit nem hallunk, mert ez lényegében fiaskóval zárult. Sem a Habsburgoknak, sem az oroszoknak nem volt érdekük, hogy a fiaskó köztudottá váljon, így egyszerűen kiszorult ez a tény, pedig rendkívül fontos volt. Ennek pedig az volt a lényege, hogy kiszorítják a törököt, de nemcsak Európából, hanem Anatóliából is, ahova 1071-ben került be a török először Ha helyre akarják állítani ezt a területet, a II. bizánci birodalom címén, akkor kellett volna ehhez egy korona. Olyan korona nem maradt fent, amit leírnak bizánci források, viszont a magyar Szent Korona több vonatkozásban emlékeztet a legmagasabb szintű, az ún. kamelakionra, tehát át lehetett programozni.
A bizánci császár képmását eleve úgy méretezték, hogy előre kerüljön be, azért nem fér be hátul a foglalatba. Ezt akkor készítették, és ezt egy Bradák Károly nevezetű kiváló kutató egyértelműen bizonyította, hogy ez nem eredeti, tehát a bizánci korszakban készült kép, hanem a három uralkodó képmása, ami most hátul van az abroncson, mind a három 1784 és 1790 között készült, valószínűleg Bécsben valamelyik műhelyben.
Ezek szerint az sem bizonyított, hogy III. Béla idején illeszthették össze a Szent Koronát?A feltételezések mind abból indulnak ki, hogy ez két különböző helyen és időpontban készült rész, és ezeket utólag kellett összeilleszteni, de erre nincs bizonyíték.
Azt mondják, hogy egészen más jellegű ötvöstechnológiával készült az alsó rész.
Mind a kettő az ún. bizánci rekeszzománc technológiával készült, ami annyira bizánci, mint én mondjuk eszkimó vagyok, de ezt így szoktuk nevezni. Ez akár egy műhelyben vagy legalábbis egy műhelyrendszerben készülhetett, a korra vonatkozóan pedig semmiféle adatunk nincsen.
