eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita
Nyitókép: Pixabay

Erre az öt területre koncentrál a gazdaságvédelmi akcióterv második fázisa

Az öt fő terület intézkedéseire rendelkezésre álló forrás összértéke mintegy 9000-10 000 milliárd forint között lesz 2020-2022 között, ami a GDP 18-20 százaléka.

A gazdaságvédelmi akcióterv több fázisból áll, az idén a kiemelt intézkedéseire mintegy 6100 milliárd forint keret áll rendelkezésre.

A gazdaságvédelmi akcióterv második fázisának öt fő területe:

  1. a munkahelymegőrzés,
  2. a munkahelyteremtés,
  3. a kiemelt ágazatok megerősítése,
  4. a vállalkozások finanszírozása,
  5. a családok és a nyugdíjasok védelme.

György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) partnerségével szervezett Piac és Profit Cégmentő videókonferencián az idei intézkedések közül egyebek közt kiemelte, hogy

a kamat- és tőkefizetési moratórium mintegy 3600 milliárd forint keretet nyit meg a vállalkozások számára.

A felülről nyitott munkahelyvédelmi bértámogatásra 195 milliárd forintot szánnak, a kutatás-fejlesztésben dolgozók 40 százalékos bérkiegészítésére 32 milliárd forint áll rendelkezésre - ismertette.

György László felhívta a figyelmet a támogatott hitel-, garancia és tőketermékekre, valamint az adócsökkentésekre, az adminisztráció-egyszerűsítésekre. Hozzátette, jelenlegi számítások alapján az adócsökkentések és adminisztráció-egyszerűsítések mintegy 300 milliárd forintot hagynak a gazdaságban, ide értve a 2 százalékpontos szociális hozzájárulási adócsökkentést is.

A gazdaságvédelmi akcióterv keretében a mikro-, kis- és közép, valamint a nagyvállalkozásoknak munkahelymegtartására és újak teremtésére, a hatékonyság növelésére pályázati támogatásokat indítanak. Első körben 100 milliárd forintot hirdetnek meg, de további források megjelenésére lehet számítani, ha a tapasztalatok ezt indokolják .

A konferencián az államtitkár szólt az átképzési támogatási programról is, amelyben a munkáját elveszítőknek kívánnak segíteni. Egyebek közt példaként megemlítette a májusban induló, 8 hetes ingyenes, a későbbi munkát hatékonyabbá tevő informatikai képzést, amely távoktatásban lesz elérhető.

Zsabka Zsolt, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) általános alelnöke a konferencián úgy értékelte, hogy a koronavírus kapcsán előállt helyzetből várhatóan a gazdaság helyreállítása gyorsabb lesz, mint a klasszikus, 2009-es válságot követően. A BKIK általános alelnöke arra hívta fel a cégek figyelmét, hogy a kialakult új helyzetben célszerű az üzleti kapcsolatokat, szerződéseket átfogalmazni, és nem megszüntetni.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
Olyan fegyvert kap Ukrajna, ami elképzelhetetlen lett volna a háború előtt: ez lehet a legveszélyesebb eszköz Kijev arzenáljában

Olyan fegyvert kap Ukrajna, ami elképzelhetetlen lett volna a háború előtt: ez lehet a legveszélyesebb eszköz Kijev arzenáljában

Amikor Oroszország megindította az Ukrajna elleni inváziót, Moszkva egyik elsődleges célja a megtámadott ország „demilitarizációja” volt; eddig nagyon úgy fest, hogy ez a dolog a visszájára sült el. Nem csupán arról van szó, hogy a NATO eddig gigantikus mennyiségű nehézfegyvert küldött Ukrajnának, de olyan technikai eszközöket is megkapott Kijev, melyekről korábban még csak álmodni sem mert az ukrán vezetés, ékes példája ennek az MGM-140 ATACMS harcászati ballisztikus rakétarendszer. Egy olyan technikai eszközről van szó, amely, bár abszolút nem nevezhető „háborúdöntő csodafegyvernek”, biztos megnehezíti majd az orosz haderő dolgát az általuk „különleges műveletnek” hívott invázió során.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×