eur:
393.61
usd:
367.99
bux:
66262.24
2024. április 25. csütörtök Márk
Budapest, 2018. október 13. A Színház- és Filmművészeti Egyetem, valamint az Uránia Nemzeti Filmszínház szecessziós-mór stílusú, Europa Nostra díjjal kitüntetett műemlék épületének díszes homlokzata a főváros VIII. kerületében, a Rákóczi úton. 1895-ben épült Schmahl Henrik tervei alapján.  MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba
Nyitókép: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba

A Színház- és Filmművészeti Egyetem is alapítványi egyetemmé válik

Hat egyetem alapítói és fenntartói jogai vagyonkezelő alapítványokhoz kerülnek augusztus 1-jétől egy múlt héten elfogadott törvényjavaslat alapján. Hetedikként most a Színház- és Filmművészeti Egyetem sorsáról is döntene a kormány, amely érdekében az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) be is nyújtotta a modellváltást szabályzó tervezetét.

Az alapítványi fenntartási forma elsőként a Budapesti Corvinus Egyetemmel indult, a most átalakuló egyetemek esetében sok tekintetben más lesz – fogalmazott az InfoRádiónak az ITM felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára. A lényegi különbséget az adja, hogy míg a Corvinusnál az alapítványt tőkésítette az állam, így az alapítvány számára nyújtott részvények osztalékából finanszírozza az egyetemet az egyéb, más saját bevételeken kívül, vagyis klasszikus magánegyetemi formában működik, addig a most átalakuló egyetemek esetében – bár a jogi forma ugyanaz, hogy az állam által létrehívott vagyonkezelői alapítvány lesz a fenntartója az intézményeknek – azonban

a „köldökzsinór nem szakad el” az államtól a finanszírozás tekintetében

– tette hozzá Horváth Zita.

A fentiek értelmében 2022. január 1-től egy háromlábú finanszírozás lép életbe az állami és alapítványi intézmények esetében: lesz egy úgynevezett hallgatói láb, vagyis hallgatói létszámhoz kötődik a finanszírozás egy része, lesz egy kiválósági, tehát a kutatáshoz, a művészeti tevékenységhez kötődő láb, valamint a harmadik, ami az említett első kettő finanszírozását hivatott szolgálni az infrastruktúra oldaláról.

Horváth Zita arra is kitért: az alapítványok egy hosszú távú, 10-20 éves keretszerződést is kötnek az állammal, amelyben meghatározásra kerül a fő profiljuk, emellett pedig lesz egy 3-5 éves finanszírozási szerződés is, ami konkrétan pénzben fejezi ki a támogatás mértékét arra a tevékenységre, amelyet az intézmény folytat. Ilyen értelemben

a finanszírozás biztosított lesz az állam részéről.

Ami a könnyebbséget adja, hogy emellett a saját bevételszerzési képessége az intézmények növekedni fog azáltal, hogy nem az államháztartási törvény hatálya alatt lesznek – magyarázta az ITM felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára.

Fontos továbbá, hogy a jelenleg állami tulajdonban lévő,

az intézmények által használt ingatlanegyüttesek az egyetemekre szállnak,

valamint az is, hogy két lépcsőben, összesen mintegy 30 százalékos bértömegemelésre is sor fog kerülni 2021 és 2022. január 1-fől, remélve, hogy ezáltal az egyetemek rugalmasabban működő, versenyképesebb intézményekké válnak.

Horváth Zita az alapítványok kuratóriumi összetételével kapcsolatban neveket nem kívánt közölni, miután a döntés néhány intézmény esetében csak a napokban várható. Szerinte olyan emberekre van szükség, akik valamilyen módon mutatnak szakmai tudást, érzékenységet, elköteleződést és támogatási hajlandóságot az intézmény iránt. Lehetnek akár piaci szereplők vagy abszolút a szakmából valók, ugyanakkor az 5 fős kuratóriumban legfeljebb egy fő lehet, aki az egyetemmel jogviszonyban áll, de ez még nem jelenti azt automatikusan, hogy lesz is – jegyezte meg.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Inkább többre lesz szükség, mint kevesebbre – a heti munkaidő növelését sürgetik Ausztriában

Inkább többre lesz szükség, mint kevesebbre – a heti munkaidő növelését sürgetik Ausztriában

Miközben több más európai ország mellett Ausztriában is vita folyik a munkaidő csökkentéséről, a gazdaság minden területéről mintegy ötezer szereplőt képviselő ipari testület (IV) indítványozta, hogy a csökkentés helyett inkább növeljék a heti munkaidőt 41 órára. A javaslatot felkarolta a kormány egyik legtekintélyesebb minisztere, a szakszervezek azonban tiltakoztak.

Döntött a kormány: három kérdésben is módosítják az alaptörvényt

Megszűnik az igazságügyi miniszteri ellenjegyzés a kegyelmi ügyekben, viszont kiskorúkat érintő ügyekben nem lehet majd kegyelmet adni – jelentette be a Kormányinfón Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Két további kérdésben is módosul az alaptörvény. Május 8-én Budapestre látogat a kínai elnök.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.25. csütörtök, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Az utolsó pillanatban kapta össze magát a NATO – Fordulat jöhet a háborúban?

Az utolsó pillanatban kapta össze magát a NATO – Fordulat jöhet a háborúban?

Alighanem sokak számára meghökkentő fordulat volt, hogy a nyugati politikusok a háború elején sorra ígérték meg Kijevnek, hogy ha kell, a végtelenségig támogatják az oroszok ellen viselt védekező háborút, tavaly nyáron azonban valahogy mégis szinte teljesen elapadtak a fegyverszállítmányok. Az elmúlt hetekben napi szinten írtak nyugati lapok az ukrán hadsereg katasztrofális lőszerhiányáról és az ukrán katonák összeomló moráljáról, a Donbaszban pedig 2022 eleje óta nem látott ütemben kezdett előretörni az orosz haderő. Aztán Amerikában fordulat történt: a Kongresszus több mint hat hónap huzavona után úgy döntött, hogy 61 milliárd dollárnyi forrással, hadianyaggal és technikával támogatja meg Kijevet a következező egy évben. Ez nyilván más NATO-országokat is megihletett: Nagy-Britannia rekordméretű fegyvercsomagot jelentett be tegnap, illetve úgy tűnik, lassan a régóta áhított F-16-osok is megérkeznek. Mit kap Ukrajna és mire lesz ez elég? Fordulat jöhet a háborúban? Mikor lesz végre vége ennek az egésznek? Nézzük, mi az, amit tudni lehet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×