eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
Nyitókép: Pexels

Nincs szakmai egyetértés a köznevelési stratégiában

Hamis kép alapján több pontban is kétséges vagy hibás célokat fogalmaz meg az új köznevelési stratégia a Pedagógusok Szakszervezete szerint. A célokat 2030-ig meghatározó dokumentum foglalkozik a pedagógusbérekkel, a pedagógushiánnyal, az infrastrukturális háttérrel és szakmai irányokkal is, és összesen 14 beavatkozási irányt jelöl ki.

Az Európai Unió következő fejlesztési ciklusára való felkészülés jegyében az Emberi Erőforrások Minisztériuma elkészítette a 2021 és 2030 közötti időszakra szóló köznevelési stratégiát. A dokumentum 14 beavatkozási irányt határoz meg az előttünk álló időszakra, egyebek mellett tovább javítaná a pedagógusok felkészültségét és megbecsültségét, kiterjesztené az óvodáztatást, javítaná a gyerekek idegennyelv-tudását, a digitális kompetenciákat, a rászorulók hozzáférését, emellett tovább csökkentené a korai iskolaelhagyók arányát is – írja összegzésképp a Magyar Nemzet.

A dokumentum szerint a köznevelés 2030-ban a nevelés és oktatás egyensúlyát megteremtő, méltányos közszolgálat lesz, amely a felkészült és megbecsült pedagógusok közreműködésével, korszerű pedagógiai módszerek alkalmazásával és modern infrastruktúrával teszi lehetővé a magyar gyermekeknek, hogy felkészüljenek a XXI. század társadalmi, munkaerőpiaci, technológiai kihívásaira, megteremtve ezzel a nemzet hosszú távú fejlődésének alapját.

Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke azonban az InfoRádióban arra emlékeztetett, a köznevelési stratégia abból a célból íródott, hogy az Európai Uniótól kapott pénzeket miként tudja a közoktatás rendszere felhasználni, de szerinte

néhány esetben már hibás az alapfelvetés is,

így a lemorzsálódás kérdésében is. A PISA-felmérés emelkedő tendenciát (12,8 százalékos) mutat, de a kormányzat csak az iskolaelhagyással veszélyeztetett tanulókra tér ki a dokumentumban, „amit egy egyszerű adminisztratív eszközzel csökkentett, így hamis képet kapunk az egész rendszerről” – fogalmazott a szakember.

A pedagógusok megbecsülése is szerepel a stratégiában, de a PSZ meglátása szerint a 50 százalékos béremelés teljes mértékben elveszítette az értékét, és a diplomás átlagbéreknek a 60 százaléka felett van valamivel,

ami olvasatukban nem azt jelenti, hogy a pedagóguspályát megbecsülték volna.

A koncepció azt is rögzíti: rendszerszintű pedagógushiány nincs, ugyanakkor a tanárok munkáját támogató szakemberek, segítők nincsenek elegen, emiatt a tanároknak sok olyan feladatot kell elvégezniük, amely nem pedagógiai munka. Az alelnök mindezt helyes célkitűzésnek tartja, mindazonáltal, hogy a jogszabályban is az szerepel, hogy 200 diákra egy pedagógusasszisztens jár, így az is változtatásra szorulna.

Totyik Tamás megjegyezte: természetesen nézőpont kérdése a pedagógushiány, ugyanakkor az, hogy az Európai Unióban a tanítással lekötött munkaidő Magyarországon a legmagasabb, rendszerszintű problémáról árulkodik, amit a PSZ szerint azzal próbálnak palástolni, hogy emelnék a tanárasszisztensek számát. „Ami nagyon fontos lenne – hangsúlyozta ismételten –, de elsősorban abban, hogy a problémás diákok esetében segítsék a tanárok munkáját a tanórákon.”

Az Emmi a tanulók fejlesztése kapcsán kiemeli, hogy a korábbinál jobban kell összpontosítani a kreativitás, a problémamegoldás, a mérlegelési képesség javítására. Javítani szükséges továbbá az idegennyelv-oktatást, az etika, illetve a hit- és erkölcstan oktatását, emellett az iskolából tartós gyógykezelés miatt kieső gyerekek köznevelési ellátását.

Totyik Tamás szerint a célkitűzéseket egyére szabott oktatási móddal lehetne megvalósítani, de mivel nincs elegendő pedagógiai asszisztens, ráadásul annyira túlszabályozott a Nat – alig 10 százalékban van szabad mozgásterük a tanároknak –, hogy ez teljesen lehetetlen.

A dokumentum újabb infrastrukturális fejlesztéseket is előrevetít. A PSZ alelnök felmérésekre hivatkozva azt mondta, az intézmények 75 százaléka nem felel meg a XXI. századi elvárásoknak, tehát a kormányzatnak nagy elmaradása van ezen a téren. Megjegyezte, a költségvetési kiadásokban szerepel egy olyan tétel, hogy beruházásokra fordított érték, ami momentán 2,2 százalék feletti valamivel, míg a 2000 évek elején még meghaladta az 5 százalékot. Vagyis a közoktatás GDP-arányos része csökkenő értéket mutat.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kempf Zoltán egy időre háttérbe szorítja az influenszerkedést, és megcélozza az olimpiát

Kempf Zoltán egy időre háttérbe szorítja az influenszerkedést, és megcélozza az olimpiát

A világbajnok BMX freestyle-os néhány évre abbahagyta a versenyzést, de amikor a sportága bekerült az olimpiai programba, hamar visszatért. A népszerű influenszer az InfoRádióban elmondta: a BMX freestyle-ban nem lehet előre jósolni vagy esélyeket latolgatni, sok tényezőtől, körülménytől függ, hogy sikerül egy-egy verseny, de a kvótaszerzés lesz a célja a júniusi, budapesti olimpiai selejtezőn.

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. április 20. 13:40
×
×
×
×