Egy szakmai konferencián mutatták be, hol tart a munka, az osztrák, cseh, szlovák es lengyel partnerek együttműködésével jelenleg a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő megrendelésére részletes megvalósíthatósági tanulmány készül, míg a nyomvonal-változatokról szóló döntés-előkészítő tanulmány már rendelkezésre áll.
A Budapest Fejlesztési Központban a távlatban tervezett nagysebességű vasút fővárosi érkezési pontjaival foglalkoznak, és Vitézy Dávid beszámolója szerint három infrastrukturális fejlesztés szolgálja a nagysebességű vasutak érkezését:
- a Déli Körvasút fejlesztése és kapacitásbővítése, az ennek keretében a távolsági vonatok számára is készülő új Közvágóhíd állomás;
- a Kőbánya-Kispest és Monor között létesülő új kétvágányos pálya, mely eléri a Liszt Ferenc repülőtér 2-es terminálját és bekapcsolja az elővárosi mellett a távolsági közlekedésbe is;
- a részletes megvalósíthatósági tanulmányban a BFK által vizsgált új vasúti alagút a Déli és a Nyugati pályaudvar térsége között, mely a távolsági vonatok kiszolgálását is szolgálhatja majd.
A vezérigazgató szerint ezek a fejlesztések nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a budapesti vasúti hálózat fogadni tudja a növekvő számú távolsági vonatot a jövőben, és például a Bécs vagy Prága felől érkező nagysebességű vonatok a belváros vagy a Déli Körvasút érintésével elérjék a Liszt Ferenc nemzetközi repülőteret a jövőben.
A távolsági közlekedés önálló új pályára helyezése jelentős pályakapacitásokat nyithat meg a ma is túlzsúfolt fővonalakon. Ez segít a teherforgalom vasútra terelésében, de új távlatokat nyit az elővárosi közlekedésben is – írja a Vitézy Dávid. Az 1-es (Budapest–Tatabánya) és a 30-as (Budapest–Székesfehérvár) vonalak elővárosi járatsűrűségét is jelentősen növelheti, ha a távolsági vonatok a jövőben az új nagysebességű pályára kerülhetnek.
