eur:
394.12
usd:
365.74
bux:
65384.6
2024. március 29. péntek Auguszta
Joe Biden amerikai elnök a külpolitikájáról beszél a washingtoni külügyminisztériumban 2021. február 4-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo

Biden "páriát" akart csinálni a szaúdiakból, aztán visszaharapott a valóság

Nehézségekbe ütközött az amerikai elnök próbálkozása, hogy távolodjon az emberi jogi gyakorlata miatt bírált szövetségestől, Szaúd-Arábiától.

Míg elődje, Donald Trump emlékezetes és bizarr kardtáncot járt Szaúd-Arábiában, Joe Biden nem ennyire barátságos Amerika közel-keleti szövetségesével.

Legalábbis azt tervezte, hogy nem lesz az.

Az elnökválasztási kampány során például ezt mondta: „olyan kitaszított, pária államot csinálok belőle, amit megérdemel”.

Beiktatása után munkához is látott: befagyasztotta a szaúdiaknak történő fegyvereladásokat. Felhagyott a hat éve zajló, tragédiáktól tűzdelt jemeni polgárháborúban a jogsértésekkel vádolt szaúdiak támogatásával.

Aztán a múlt héten az Iránhoz húzó jemeni húszi lázadók Szaúd-Arábiában rakétákkal támadtak egy polgári repülőgépre – és Biden számára világossá vált, hogy az eszkalálódó konfliktusban milyen bonyolult is az amerikai–szaúdi kapcsolat – jegyezte meg a Financial Times című lap.

Antony Blinken, Biden új külügyminisztere figyelmeztetett: „az Egyesült Államok nem nézi tétlenül” a húszik hasonló támadásait, és ígéretet tett a szaúdiak védelmének megerősítésére.

Az Egyesült Államok – bármennyire is etikus akar lenni Biden – hirtelen ugyanabban a dilemmában találja magát. Nem akar szótlanul elmenni a sivatagi királyság és de facto vezetője, Mohamed bin Szalmán koronaherceg emberi jogi gyakorlata mellett, miközben az ország hagyományos katonai és hírszerzési szövetségese a Közel-Keleten.

„A húszi támadásra adott amerikai válasz azt jelzi: Washington nem tud szakítani a szaúdiakkal” – mondta Gerald Feierstein volt diplomata, aki Szaúd-Arábiában és Jemenben is teljesített szolgálatot.

„Mi annak a filmnek a címe, Reality Bites?” – utalt a magyarul Nyakunkon az életként ismert filmre, amely eredetiben talán úgy hangzik: Harapós a valóság.

„Oroszország és Kína után Szaúd-Arábia lesz a Biden-kormányzat számára a legnagyobb külpolitikai kihívás”

– tette hozzá.

A kampány idején Biden az emberi jogokra fókuszált és azt mondta: Szaúd-Arábia „megfizet” Dzsamal Hasogdzsí szaúdi újságíró 2018-ban történt meggyilkolásáért.

A CIA jelentések szerint arra jutott, hogy a koronaherceg adta ki a parancsot, bár ezt ő tagadta. Trump számára egyszerűbb volt a képlet: a szaúdi fegyvereladások 1 millió amerikainak adtak munkát – állította. Ezért kiállt Rijád mellett, mert ez szavai szerint az amerikai és az izraeli érdekeket is szolgálta – mivel Szaúd-Arábia a zsidó államot fenyegető Irán egyik fő ellensége.

Most, hogy hatalomra lépett, valószínűleg Biden is tartózkodni fog attól, hogy szankciókkal sújtsa a koronaherceget, mert egyik külügyi tanácsadója, Daniel Benaim szerint „olyan hosszantartó módon megromlana a viszony, hogy az kárt okozna az amerikai érdekeknek”. Ebben a helyzetben Biden azzal büntetheti a koronaherceget, hogy csak közvetítők útján kommunikál vele – írja az FT.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Teljes a patthelyzet a bécsi repülőtéren

Hiába a 36 órás sztrájk, megszakadtak a tárgyalások a szakszervezetek és az Austrian Airlines osztrák légitársaság között. A dolgozók a Lufthansa leányvállalatánál ugyanolyan béreket követelnek, mint az anyacégnél, ahol egyébként a közelmúltban zárult egy sikeres munkabeszüntetés.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, az Iszlám Államnak nem voltak meg a képességei egy a krasznogarszkihoz hasonló terrortámadás kivitelezésére, és Ukrajnára és a Nyugatra igyekezett terelni a gyanút. Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés feje úgy nyilatkozott, Oroszországnak legkésőbb február közepe óta tudomása volt a készülő támadásról, ennek ellenére nem tettek semmit. A harkivi rendőrség vezetője szerint Oroszország egy új típusú irányított bombát vethetett be a városban szerdán, az UMPB D-30-at.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×