eur:
386.98
usd:
356.05
bux:
68088.24
2024. május 18. szombat Alexandra, Erik
Nyitókép: Pexels.com

Az eddiginél is szorosabb a kormánypártok és a hatpárti ellenzék versenye a ZRI szerint

Bővült a Fidesz és a Jobbik tábora, miközben kiélezett maradt a verseny a kormánypártok és a hatpárti ellenzék között – derül ki a márciusi felmérésből.

A Fidesz elmozdult a mélypontról, a decemberi 30 százalék után februárban 31, most 33 százalékra nőtt a tábora a teljes népességen belül – derül ki a ZRI Závecz Research Intézet március első felében, az ország felnőtt lakossága körében végzett közvélemény-kutatásból. Ezzel párhuzamosan tovább erősödött a Jobbik is, tavaly év végén 7, egy hónappal ezelőtt 9 százalékon állt, most 11 százalékon. A DK februárban a választókorúak 10 százalékára számíthatott, ezúttal 11 százalékra. A DK és a Jobbik tehát holtversenyben az ellenzéki oldal legerősebb pártjai, jegyezi meg a ZRI közleménye.

Mögöttük a Momentum áll, az előző hónapokéval azonos, 6 százalékos táborral. Az MSZP támogatottsága nem változott, ezúttal is 5 százalékot kapott. Ebben a hónapban az LMP és a Mi Hazánk azonos, 2-2 százalékot ért el, a Párbeszéd és a Kétfarkú Kutyapárt 1-1 százalékot.

A kutatás arra is rámutat, hogy aktivizálódtak a választók, a februári 32 százalékról 27 százalékra csökkent azok aránya, akik nincsen kedvelt pártjuk.

Az intézet felmérése szerint a biztos pártválasztók csoportjában a Fidesz 46 százalékos, a második helyen a DK áll, 16 százalékkal. A Jobbik a sorban a harmadik, az aktív szavazók 14 százalékára számíthat, a Momentum 9 százalékra. Az MSZP 7 százalékos a biztos pártválasztók körében, a Mi Hazánk 3 százalékos: Az LMP és a Párbeszéd 2–2 százalékot kapott az elkötelezett szavazói körtől, a Kétfarkú Kutyapárt 1-1 százalékot.

Kormánypártok kontra teljes ellenzék

A hat együttműködő ellenzéki párt és a Fidesz–KDNP versengése rendkívül szoros, a ZRI-nél egy hajszállal az előbbi listája vezet: 37 illetve 36 százalékon állnak. Az utóbbi időben valamivel szűkült az ellenzék előnye, decemberben 4, a múlt hónapban 2 százalékponttal volt több támogatója, mint a kormánypártoknak. A Mi Hazánk és a Kétfarkú Kutyapárt tábora kitartó marad ebben a szűkített pártlistás versenyben is: 2 illetve 1 százalékot vonzanak.

Megjegyzik, továbbra is megfigyelhető, hogy a kevesebb lista aktívvá tesz korábban bizonytalan választókat, bár arányuk e hónapban kisebb a megszokottnál. A kormánypárt mellé márciusban hónapban 3 százalék (negyedmillió) választópolgár sorakozik fel, ha a versenytárs a közös ellenzék.

Az érintett ellenzéki pártok szavazóinak 95 százaléka a közös listára is voksolna. A lemorzsolódók aránya a teljes népesség arányában 2 százalék, az újonnan érkezőké 3 százalék, s így a hat együttműködő ellenzéki párt közös listája 37 százalékot kapna, egy százalékponttal többet, mint az összeadott támogatottságuk (ez nagyjából 80 ezre bővülést jelent).

A biztos választók körében, csakúgy, mint a múlt hónapban az ellenzéki közös lista 50 százalékon áll, a kormánypártoké 47 százalékon az intézet felmérésében.

A 40 év alatti és a negyvenes–ötvenes korosztályok körében egy kicsivel az ellenzék áll jobban (37–34 illetve 37–35 százalékokkal), míg a 60 év felettiek között a Fidesz–KDNP listának van némi előnye (39 százalékot kapna, míg az ellenzék 37-et). Az iskolázottság sokkal nagyobb mértékben befolyásolja a listaválasztásokat, mint az életkor. A legfeljebb alapfokú végzettségűek és az érettségizettek körében valamivel a kormánypártok erősebbek (37–34-re illetve 40–36-ra vezetnek), míg a szakmunkás képzettségűeknél és a diplomásoknál egyértelmű ez ellenzék előnye (37–30 illetve 44–33 a százalékos támogatottsági arányok).

A fővárosban a hatpárti ellenzéknek másfélszer több szavazója van, mint a Fidesznek

(49 és 33 százalék). A megyeszékhelyek kategóriájában összességében kiegyenlítettek az erőviszonyok, az ellenzéknek 37, a kormánypártoknak 36 százaléka van. A közepes és kisebb vidéki városokban a Fidesz az erősebb – 38 százalékon áll, míg kihívója 33 százalékos. A falvakban ezúttal a korábbiaknál szorosabb a verseny, az ellenzék 36 százalékos, míg a Fidesz–KDNP listája 35 százalékon áll.

A közép-magyarországi és a közép-dunántúli régióban egyértelműen az ellenzék vezet – 10, illetve 15 százalékponttal. A Fidesz legerősebb régiója Dél-Alföld, ahol 10 százalékpont előnye van az ellenzéki listával szemben, de – zárul a Závecz Research Intézet közleménye – Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon is 4-4 százalékponttal megelőzi.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.21. kedd, 18:00
Rigó Csaba Balázs
a Gazdasági Versenyhivatal elnöke
Az orosz eliten belüli harcokról is szól Putyin mostani minisztercseréje

Az orosz eliten belüli harcokról is szól Putyin mostani minisztercseréje

Oroszországban, ha egy közszereplő ellen büntetőeljárás indul vagy elítélnek, két dolog szokott igaz lenni: az adott személy ellenzi Vlagyimir Putyin uralmát vagy az ukrajnai „különleges katonai műveletet”, illetve nem számít magas rangú tisztviselőnek. Az állítólag kenőpénzt elfogadó Timur Ivanov védelmi miniszterhelyettes áprilisi letartóztatása baljóslatúan nem a fenti szabályt követte. Rávilágít továbbá az oroszországi befolyásos csoportok közötti feszültségek elmélyülésére, miközben a zsarnok részéről nem látszanak a koherens vezetés jelei.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×