4 °C
Elhanyagolás, a szülők válása, fizikai vagy szexuális abúzus is állhat annak a hátterében, hogy valakiből oltásellenes lesz, állapította meg a Public Health Wales felmérése. Akik hasonló eseményeket szenvedtek el gyermekként, azok kevésbé hajlamosak bízni a koronavírussal kapcsolatosan megosztott szakértői információkban, és a maszkviselési kötelezettséghez sem állnak hozzá fegyelmezetten.
A felmérés azért született meg, mert a brit népesség 9 százaléka annak ellenére sem vett még fel egyetlen adagnyi koronavírus elleni oltást sem, hogy az már több mint egy éve elérhető és ingyenes. Az egészségügyi szakértő és a döntéshozók egyaránt szeretnének az okok mélyére látni, ezért készült el ez a felmérés is a The Guardian cikke szerint.
Traumák és kételyek kapcsolatát keresték
2285 walesit kérdeztek meg ennek keretében 2020-ban és 2021-ben a lezárások ideje alatt: a 18 év fölötti résztvevőket kilenc különböző kedvezőtlen gyermekkori élmény mellett az NHS (az Egyesült Királyság Országos Egészségügyi Szolgálata) koronavírussal kapcsolatos információiba vetett alacsony bizalomról kérdezték, valamint arról, hogy támogatják-e a társadalmi távolságtartás és a kötelező maszkviselés megszüntetését. A koronavírussal kapcsolatos szabályok megszegésére és az oltásokkal kapcsolatosan előforduló kételyeikre is rákérdeztek.
A kutatásba bevett gyermekkori tapasztalások a következők voltak: fizikai, szóbeli és szexuális bántalmazás, szülői különélés, családon belüli erőszaknak való kitettség, mentális betegségben szenvedő családtaggal való együttélés, alkohol- vagy drogfogyasztás, illetve börtönben lévő családtag.
A fiatalabbaknál igazán káros a hatás
A válaszadók fele semmilyen gyermekkori traumát nem szenvedett el a fentiek közül, ötödük egyet, hatoduk kettőt vagy hármat, tizedük pedig több mint négyet. Az eredmények szerint minél több traumás helyzetet kellett gyermekként megtapasztalniuk, annál valószínűbb volt, hogy nem érzik fairnek a lezárásokat és a maszkviselést, illetve nem hiszik el az NHS megosztotta információkat. A négyféle traumát átélők esetében kétszer akkora volt az esély arra, hogy megszegik a szabályokat, és háromszor akkora arra, hogy kételkednek az oltásokban. A legalább négyféle traumán átesett 18-29 éveseknél 38 százalékos volt az esély, hogy nem oltatták be magukat,
az idősebbekre jellemzőbb volt, hogy kérték a vakcinát.
A kutatás megfigyelésen alapult, ok-okozati összefüggéseket nem tárt fel, a válaszadók közt a nők felülreprezentáltak, míg a kisebbségek alulreprezentáltak voltak. A traumás helyzetekre adott válaszok személyes visszaemlékezéseken alapultak.
Meg kell oldani a bevonásukat
A kutatók mindazonáltal rámutattak, hogy a gyermekkori traumát elszenvedett emberek köztudottan nagyobb egészségügyi kockázatokkal rendelkeznek az egész életút során. Az eredmények azt sugallják, hogy az ilyen egyéneknek nehezebb lehet a közegészségügyi ellenőrző intézkedéseknek való megfelelés, és ezért további támogatásra van szükségük. Ez nemcsak a jelenlegi világjárvány, hanem a jövőben felmerülő más közegészségügyi vészhelyzetek esetén is fontos - mondták.
"Sürgősen szükség van annak jobb megértésére, hogy miként lehet növelni az egészségügyi rendszerekbe vetett bizalmukat és az egészségügyi iránymutatásoknak való megfelelésüket. Annak mérlegelése nélkül, hogy miként lehet a legjobban bevonni ezeket az egyéneket,
egyesek azt kockáztatják, hogy ténylegesen kizárják őket a népegészségügyi beavatkozásokból, továbbra is magasabb fertőzési kockázatnak vannak kitéve,
és potenciális átviteli kockázatot jelentenek mások számára" - foglalták össze.
