eur:
389.49
usd:
361.89
bux:
68002.24
2024. május 5. vasárnap Adrián, Györgyi
Rock with Greek flag in the middle of the crystal clear sea, Almyros Beach, Mirabella bay, Agios Nikolaos, Crete, Greece
Nyitókép: Roberto Moiola / Sysaworld/Getty Images

Ankara megkérdőjelezi több görög sziget hovatartozását

Törökország első ízben jelentett be területi igényt az Égei-tenger keleti részén fekvő görög szigetekre, amelyekre egy szerződés szerint nem lehet támaszpontokat és nagyszámú katonaságot telepíteni.

Törökország és Görögország egyaránt NATO-tag, és a múltban hol feszültség, hogy enyhülés jellemezte viszonyukat. Az 1999-es természeti csapást követő „földrengés-diplomácia” például újra közelebb hozta egymáshoz őket, de Ankara most olyan lépést tett, amely ismét a konfrontáció irányába mutat: az ENSZ-főtitkárnak küldött levélben megkérdőjelezte Görögország fennhatóságát egyes égei-tengeri szigetekre.

„Ezeket a szigeteket azzal a szigorú feltétellel kapta meg Görögország, hogy demilitarizáltak maradnak” – áll a szövegben. A törökök ezzel az 1923-ban aláírt úgynevezett lausanne-i békeszerződést utalnak. Ez szentesítette, hogy az 1912–1913-as balkáni háború után Görögország kapott fennhatóságot hat sziget, Limnosz, Szamothraké, Leszbosz, Szamosz, Csiosz és Ikaria felett. Egy korábbi, 1914-es londoni szerződés viszont feltételül szabta, hogy

a szigeteken nem lehet támaszpontokat építeni és nagyszámú haderőt telepíteni rájuk.

Mivel a későbbi, lausanne-i szerződés utal a londonira, Törökország szerint ugyanazt a feltételt szabja. Athén viszont elutasítja ezt az értelmezést – jegyezte meg a helyzetről tudósító al-Dzsazíra. Görögország nem hozott létre haditengerészeti támaszpontokat a szigeteken és tagadja, hogy aránytalanul nagy haderőt telepített volna rájuk.

Az 1960-as évektől kezdve, a ciprusi török–görög feszültséggel párhuzamosan viszont elkezdte növelni katonai jelenlétét rajtuk.

Az 1974-es ciprusi puccs, majd a sziget északi részére történő török bevonulás után Görögország tovább erősítette égei-tengeri szigeteit.

Nem meglepetés, hogy most a görögök nem fogadták kitörő örömmel a török területi igényeket. „Egy revizionista szomszéddal van dolgunk. 48 éve ül Cipruson. Törvénytelenül bevonult Szíriába és Irakba” – reagált Konsztantinosz Filisz, a Görögországi Amerikai Főiskola Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének igazgatója.

Andreasz Iliopulosz, volt magas rangú tábornok szerint „Törökországnak az a baja, hogy egyáltalán vannak görög erők a szigeteken, és ezzel nem teljesen sebezhetők. De ott csak védelmi fegyverek vannak, semmit sem tudnak elpusztítani Törökországban, úgy ahogy a lausanne-i szerződés előírja – közölte.

Szakértők megjegyzik: a török–görög vita nem a szárazföldről, hanem a tengerről és a felségvizekről, illetve az úgynevezett kontinentális talapzatról szól, amivel ki lehet terjeszteni a felségvizek határát és lehetővé válna a zónában lévő ásványkincsek exkluzív kiaknázása.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.06. hétfő, 18:00
Salát Gergely
a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Nagyon fontos területet veszíthetnek az ukránok, kiszivárgott Trump súlyos terve - Ukrajnai háborús híreink vasárnap

Nagyon fontos területet veszíthetnek az ukránok, kiszivárgott Trump súlyos terve - Ukrajnai háborús híreink vasárnap

Szombaton kiderült, hogy Donald Trump újbóli megválasztása esetén a NATO-tagállamokat arra kényszerítené, hogy védelmi kiadásaikat a GDP 3 százalékára emeljék, reagálva ezzel az Oroszország és Kína jelentette fenyegetésekre, miközben az Ukrajnának nyújtott támogatást nem számítaná bele ebbe a keretbe. Eközben a G7 országok vezetői tárgyalásokat folytatnak egy olyan javaslatról, amelynek értelmében Ukrajnának 50 milliárd dollár értékű segélyt nyújtanak, amit az Európában befagyasztott orosz vagyonból származó nyereségből finanszíroznának. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×