eur:
386.98
usd:
356.05
bux:
68088.24
2024. május 18. szombat Alexandra, Erik
Santo Domingo, 2018. január 4.Lefoglalt kokaintéglákat őriz egy dominikai rendőr, mielőtt elégetik a több mint 2400 kilogramm összsúlyú kábítószert a fővárosban, Santo Domingóban 2018. január 4-én. (MTI/EPA/Orlando Barría)
Nyitókép: Orlando Barría

Gyümölcsrakományként tartott Belgiumba 2,5 tonna kokain

A drogkartellek jelentős mennyiségű kokaint csempésznek Dél-Amerikából Közép-Amerikán keresztül az Egyesült Államokba vagy Európába különböző szállítási útvonalakon keresztül.

A Costa Rica-i rendőrség 2,5 tonna kokaint foglalt le a Karib-tenger partján fekvő Moín egyik teherterminálján egy Belgiumba tartó konténerben - közölte szombaton a közbiztonsági minisztérium.

A biztonsági erők felfedezték a kábítószert egy gyümölcskonténerben, amely Belgiumba indult volna - közölte a minisztérium a Twitteren.

Két éve a Costa Rica-i hatóságok az ország legnagyobb drogfogásában 5,8 tonna Hollandiába szánt kokaint foglaltak le Moínban.

A drogkartellek jelentős mennyiségű kokaint csempésznek Dél-Amerikából Közép-Amerikán keresztül az Egyesült Államokba vagy Európába különböző szállítási útvonalakon keresztül.

A Csendes-óceán és a Karibi-tenger övezte, stratégiai térségben fekvő Kolumbia továbbra is a kokain egyik legnagyobb előállítója a világban.

Évente 910 tonna ilyen kábítószer keletkezik a kormány minden igyekezete ellenére. Mintegy 169 ezer hektáron termesztenek kokacserjét, amelynek szárított leveleit a perui és bolíviai indiánok évszázadok óta rágják élénkítőszerként.

A levélből kivonható kokain azonban erős és illegális kábítószer. A legnagyobb mennyiség ebből a drogból az Egyesült Államokba jut el különböző rejtett utakon.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.21. kedd, 18:00
Rigó Csaba Balázs
a Gazdasági Versenyhivatal elnöke
Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Kísérteties módon pontosan 200 évvel ezelőtt történt olyan legutóbb, hogy sem a legtöbb választó szavazatát, sem az elektori kollégiumban legtöbb voksot begyűjtő jelöltből lett amerikai elnök. Logikus módon azt hihetnénk elsőre, hogy a "szabadság földjén" az elnökválasztás olyan szimplán működik, hogy az a jelölt arat győzelmet, akire a legtöbben adják le szavazatukat, ez azonban távolról sem így van: a döntés a tagállami delegáltakból álló elektori kollégium kezében van. Az pedig tovább bonyolítja a helyzetet, hogy ha az elektorok között nem szerez egyik jelölt sem többséget, vagy döntetlen alakul ki, akkor borul az egész rendszer, és a legvégén akár a nép akaratával szöges ellentétben lévő eredmény is születhet. Ahogy 1824-ben, ez a demokratikusságát nézve megkérdőjelezhető lehetőség idén is fennáll; sőt még az is előfordulhat, hogy nem Donald Trump és nem is Joe Biden lesz az Egyesült Államok következő elnöke. Mindez kétség kívül óriási alkotmányos válságot szülne, de, hogy miért is lehetséges egyáltalán, most kiderül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×