eur:
386.98
usd:
356.05
bux:
68088.24
2024. május 18. szombat Alexandra, Erik
A török elnöki hivatal sajtóirodája által közreadott képen Recep Tayyip Erdogan török elnök felszólal a hatalmon lévő Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) parlamenti frakciójának ülésén az ankarai parlamentben 2020. november 11-én. Erdogan kijelentette, hogy a hegyi-karabahi fegyveres konfliktust lezáró orosz-azeri-örmény megállapodás nyomán felállítandó török-orosz központnak köszönhetően véget ér az azeri föld 28 éve tartó örmény megszállása. Két nappal korábban Nikol Pasinján örmény miniszterelnök Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnökkel és Vlagyimir Putyin orosz államfővel megállapodást írt alá a hegyi-karabahi fegyveres konfliktus lezárásáról.
Nyitókép: MTI/EPA/Török elnöki hivatal sajtóirodája

Erdogan: a háború gyors lezárásával kecsegtetett az orosz elnök

Oroszország hajlandó a lehető leghamarabb véget vetni az ukrajnai konfliktusnak – mondta Recep Tayyip Erdogan török ​​elnök a PBS-nek adott interjújában.

Arra a kérdésre, hogy milyen gyorsan érhet véget a konfliktus, a török ​​vezető úgy fogalmazott:

„Üzbegisztánban találkoztam Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és nagyon kiterjedt megbeszéléseket folytattam vele. Azt mondta nekem, hajlandó ennek a konfliktusnak a lehető leghamarabb véget vetni” – idézi a 24.hu a török elnök szavait, aki szerint a dolgok jelenlegi állása meglehetősen problematikus.

„Csak azt szeretnénk látni, hogy békével fejeződjön be ez a háború” – tette hozzá Recep Tayyip Erdogan.

Oroszország és Törökország elnöke pénteken az üzbegisztáni Szamarkandban tárgyalt. Putyin a tárgyalások után kijelentette, hogy a török ​​elnök érdemben hozzájárul a helyzet normalizálásához, többek között az élelmiszerválság rendezésére irányuló lépésekkel.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.21. kedd, 18:00
Rigó Csaba Balázs
a Gazdasági Versenyhivatal elnöke
Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Kísérteties módon pontosan 200 évvel ezelőtt történt olyan legutóbb, hogy sem a legtöbb választó szavazatát, sem az elektori kollégiumban legtöbb voksot begyűjtő jelöltből lett amerikai elnök. Logikus módon azt hihetnénk elsőre, hogy a "szabadság földjén" az elnökválasztás olyan szimplán működik, hogy az a jelölt arat győzelmet, akire a legtöbben adják le szavazatukat, ez azonban távolról sem így van: a döntés a tagállami delegáltakból álló elektori kollégium kezében van. Az pedig tovább bonyolítja a helyzetet, hogy ha az elektorok között nem szerez egyik jelölt sem többséget, vagy döntetlen alakul ki, akkor borul az egész rendszer, és a legvégén akár a nép akaratával szöges ellentétben lévő eredmény is születhet. Ahogy 1824-ben, ez a demokratikusságát nézve megkérdőjelezhető lehetőség idén is fennáll; sőt még az is előfordulhat, hogy nem Donald Trump és nem is Joe Biden lesz az Egyesült Államok következő elnöke. Mindez kétség kívül óriási alkotmányos válságot szülne, de, hogy miért is lehetséges egyáltalán, most kiderül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×