eur:
393.49
usd:
368.34
bux:
65994.41
2024. április 24. szerda György
Nyitókép: Unsplash.com

Szokott ennyi eső esni? Lássuk a számokat!

Az idei év első félévében országos átlagban a szokásosnál körülbelül 20 százalékkal több csapadék hullott, közel duplaannyi, mint a tavalyi aszályos év első hat hónapjában - írta az Országos Meteorológiai Szolgálat a Facebook-oldalán hétfőn.

A hegyvidékek mellett a Dél-Dunántúlon nagy területen meghaladta a hathavi csapadék a 400 millimétert, a legcsapadékosabb Kékestetőn pedig a 700 millimétert is elérte az idei év csapadékösszege. Az ország legszárazabb része a Dél-Alföld, ahol jellemzően 200 és 250 milliméter közötti csapadék esett eddig.

Megjegyezték: tavaly az év első felében a Tiszántúlon többfelé 100 milliméter sem hullott és a 250 millimétert is csak kevés helyen érte el az első félévben lehullott csapadék mennyisége.

A meteorológiai szolgálat arról is írt bejegyzésében, hogy a júniusi középhőmérséklet országos átlagban 19,8 Celsius-fok volt, ami megegyezik az 1991-2020 közötti évek átlagával. A havi középhőmérséklet a középső és déli országrészben általában kevéssel 20 fok felett, másutt az alatt alakult.

A júniusi csapadék országos átlagban az eddig beérkezett adatok alapján 76,7 milliméter volt, ami szintén átlagosnak tekinthető, 1991-2020 között ugyanis 71,8 milliméter volt az átlag. A csapadék többnyire záporokból, zivatarokból hullott, de több napon is voltak felhőszakadások, így az országon belül jelentős különbségek alakultak ki, akár kis területen belül is. Példaként említették, hogy Törökszentmiklóson 197 milliméter volt a június havi csapadék, míg a körülbelül tíz kilométerre délre fekvő Kétpón csak 34 milliméter esett a hónapban.

A legcsapadékosabb terület a májushoz hasonlóan júniusban is a Mátra volt, ahol 200 milliméter feletti havi csapadékot is mértek, a szárazabb Dél-Alföldön eközben többfelé 40 milliméter alatt maradt a júniusi csapadékösszeg - írták.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.24. szerda, 18:00
Isépy Tamás a Századvég makrogazdasági üzletág vezetője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
A betont sosem fogjuk elhagyni, de még idén jöhet a zéró kibocsátású cement

A betont sosem fogjuk elhagyni, de még idén jöhet a zéró kibocsátású cement

A globális szén-dioxid-kibocsátás tavaly rekordszintre emelkedett, 1,4 százalékkal meghaladva a 2019-es, Covid előtti szintet, amelyet jellemzően a háztartások energiafelhasználása, a közlekedés, a nemzetközi légi közlekedés és hajózás okoz, de olyan iparágaknak is szerepe van benne, mint a műtrágya-, acélgyártás, olajfinomítás, vagy éppen a cementipar. Ugyanakkor azt kevesen tudják, hogy utóbbi szektor az elmúlt évtizedekben olyan átalakuláson megy keresztül, aminek következtében ma már globális trend a gyártás során a szén és egyéb fosszilis anyagok helyett az alternatív tüzelőanyagok használata, és még idén polcokra kerülnek a minimum 30 százalékkal kevesebb CO2 kibocsátással készült cement készítmények. Norvégiában pedig üzembe helyezik az első olyan CCS (Carbon Capture and Storage) technológiával működő cementgyárat, ahonnan zéró kibocsátású termékek kerülnek majd ki.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×