A francia államfő azt mondta: a pénzintézeteknek nyújtott eddigi állami segítség ellentételezéseként a bónuszokról való lemondás a legkevesebb, amit a bankárok megtehetnek.
Azt nem tudni, hogy a BNP Paribas két csúcsvezetője mekkora összegről mondott le, némi támpontot azonban a tavalyi mozgóbérük adhat. A 2007-es vállalati eredményeket követően tavaly az elnök 875 ezer eurót, mai árfolyamon számolva mintegy 241 millió forintot, a vezérigazgató pedig 2,27 millió eurót, azaz 626 millió forintot kapott.
A két csúcsvezető példája egyelőre nem váltott ki osztatlan lelkesedést a francia bankárok körében. A bankszövetség nem örül a pénzintézeteket érő hatalmi nyomásnak, a szervezet elnöke egyelőre azt nyilatkozta, hogy tagjaikat nem fogják kényszeríteni az államfői kívánság teljesítésére.
A kormányzó jobboldali UMP párt egyik szóvivője azonban hétfőn azt mondta: nyilvánosságra hozzák azoknak a bankároknak a nevét, akik nem voltak hajlandók lemondani idei vezetői juttatásaikról. Frédéric Lefebvre kiemelte: a kérdésről nehéz lenne törvényt hozni, mivel a vezetők javadalmazásáról a bankok felügyelőbizottságai döntenek, de a közvélemény is kellő nyomást tud gyakorolni a túlságosan mohó bankárokra.
Nicolas Sarkozy és a francia kormány egy kifejezetten érzékeny pillanatban fokozta a nyomást a pénzintézeteken, a napokban kezdődik meg ugyanis annak az állam által folyósított további 10,5 milliárd eurónak a lehívása, amely a bankok likviditásán hivatott segíteni.
Christine Lagarde gazdasági miniszter a Les Echos gazdasági napilapnak adott hétfői interjúban világossá tette, hogy erre a pénzre csak azok a bankok számíthatnak, amelyek figyelembe veszik az államfő "ajánlásait". "A bankoknak meg kell érteniük, hogy új korszakba léptünk" - fogalmazott a gazdasági tárca vezetője.
Hétfőtől országos közúti razzia - ezekre a sofőrökre "utaznak" most a rendőrök