eur:
394.07
usd:
364.96
bux:
65384.6
2024. március 28. csütörtök Gedeon, Johanna

Belgiumban és Luxemburgban kötelező a részvétel az EP-választáson

A három Benelux állam közül kettőben, Belgiumban és Luxemburgban kötelező a részvétel az európai parlamenti (EP-) választásokon, így a mindenkori részvételi arány nem a politika iránti közbizalom fokát, hanem inkább csak azt tükrözi, hányan fütyülnek a távolmaradás miatti esetleges pénzbüntetésre.

Belgiumban 1979, vagyis a közvetlen EP-választások kezdete óta mindig 90 és 92 százalék között mozgott a részvétel, és e jelentéktelen változások semmilyen tartós trendet nem mutatnak. Luxemburgban kicsit erősebb az ingadozás: 1999-ben 87,27 százalék, 2004-ben 91,35 százalék adta le szavazatát.

E két uniós ország mellett Görögországban és Cipruson kötelező még a részvétel. Olaszországban 1992-ig volt kötelező, és a kényszer megszűnése nem okozott drámai változást: 1989-ben is kibújt a szavazási kötelezettség alól 19 százalék, vagyis csupán 81 százalék szavazott. Ez utóbbiak aránya 1994-re - immár jogszerű távol maradás mellett - 73 és fél százalékra csökkent.

Belgiumnak - Magyarországgal azonos kategóriába tartozva - eddig 24 EP-képviselője volt, ezután pedig 22 lesz. Luxemburg viszont annyira kicsi, hogy a hat mandátuma az új, csökkentett létszámú EP-ben is megmarad.

Belgium EP-képviselői között az eddigi pártmegoszlás a következő volt: hét szocialista, hat néppárti, hat liberális, kettő zöld és három független képviselő. Ez azonban csak a felszín, ennél fontosabb a nyelvi közösségek szerinti megoszlás. A holland nyelvű flamandok 14 fős listáján négy néppárti, három szocialista, három liberális, három független és egy zöld képviselő volt található. A francia ajkú vallonok 9 fős listája négy szocialista, három liberális, egy néppárti és egy zöld képviselőből tevődött össze. Egy néppárti képviselőt adtak a külön jogokkal bíró német nyelvű közösség tagjai. Egyértelmű tehát, hogy a vallonok körében erős volt eddig a baloldali túlsúly, a flamandok körében viszont enyhe néppárti fölény volt tapasztalható.

Az öt évvel ezelőtti EP-választás óta azonban Belgium súlyos belpolitikai válságot élt át, hosszú hónapokig nem tudtak kormányt alakítani. A jómódúbb flamandok megelégelték, hogy az általuk befizetett adó nagyobb része a fejletlenebb vallon területek támogatására menjen el, lazítani akarják a két nyelvi közösség, illetve a Flandria és Vallónia közötti kapcsokat. Drámai módon merült fel a kérdés, szétszakadnak-e a közös szövetségi állam keretei. Az elmúlt hónapokban az indulatok valamelyest lehűltek, de az államszerkezeti reform kérdései ma is megválaszolatlanok.

Miután a 2007-2008-as belga politikai földrengéseket a szövetségi kapcsolatokat leginkább lazítani akaró flamand kereszténydemokraták parlamenti választási győzelme váltotta ki, a legérdekesebb kérdés az lesz a mostani EP-választáson, hogy miként minősíti a lakosság az elmúlt években történteket a flamand kereszténydemokraták megítélésén keresztül.

Az új szisztémában a német nyelvűeknek természetesen megmarad az egy mandátumuk, a flamandok listája 14-ről 13 fősre, a vallonoké kilencről nyolc fősre csökken. Hogy a rendszer egy kicsit még bonyolultabb legyen: a három nyelvközösségi listára négy választókerületben lehet szavazni: Flandriában a flamandra, Vallóniában a vallonra, az ország keleti csücskében található német területeken a németre, Brüsszelben pedig akár a vallonra, akár a flamandra, lévén a főváros hivatalosan vegyes nyelvű.

Belgiumban az EP-választással egy időben tartományi választásokat is tartanak, tehát megválasztják a Flamand Tanácsot, a Vallon Regionális Tanácsot, Brüsszel Régió Tanácsát, valamint a Németajkú Közösség Tanácsát.

Az EP-választáson Belgiumban a választójog 18 évtől, a megválaszthatóság joga 21 évtől jár. A kampányfinanszírozást, valamint a pártok médiaszereplését törvény szabályozza. A nemzeti médiumok "méretarányosan" biztosítanak kampányidőt a pártoknak. Törvény írja elő, hogy a pártok jelöltlistáin azonos számú nőnek és férfinak kell szerepelnie, valamint hogy a lista első két helyén nem lehetnek azonos nemű személyek.

Luxemburg Nagyhercegségben a politikai izgalmat csak hallomásból ismerik. A hat EP-képviselő közül eddig három néppárti volt, valamint egy-egy mandátum jutott a szocialistákra, a liberálisokra, illetve a zöldekre. Földcsuszamlásszerű változások nem várhatók ebben a nyugodt és boldog miniországban, ahol a külügyminisztérium elhelyezésére a kormányzati épülettömbben elég "az udvarról jobbra nyíló első ajtó" mögötti néhány iroda és tanácskozóterem. (E kicsiny hivatal azonban már több, mint tíz alkalommal vezényelt le soros EU-elnökséget.)

Luxemburgban az aktív és a passzív választójog egyaránt 18 éves korhoz kötődik. Az EP-választáson való részvételi kötelezettség alól felmentést élveznek a 75 évnél idősebbek.

Azoknak a pártoknak, amelyek jelöltlistája megkapta a szavazatok legalább öt százalékát, az államkincstár megtéríti annyi röplap előállítási és terjesztési költségét, ahány szavazatot a szóban forgó lista kapott. Emellett sávosan, fix összegben is meghatároztak állami kampánytámogatási mértékeket. Eszerint például az öt százalék elérése 12.500 eurót, 25 százalék pedig már 74.500 eurót hoz a párt konyhájára.

Luxemburg nem csupán a kampánycsend intézményét ismeri - június 5-én, pénteken éjféltől tilos minden kampánytevékenység -, hanem attól is megkíméli a lakosságot, hogy az EP-választást megelőző egy hónapban közvélemény-kutatási adatokat ismerhessen meg a verseny állásáról.

Címlapról ajánljuk
Kis-Benedek József az Arénában: a moszkvai merényletet nem csak az Iszlám Állam szervezte

Kis-Benedek József az Arénában: a moszkvai merényletet nem csak az Iszlám Állam szervezte

Az Iszlám Állam mellett ukrán katonai hírszerzést sejti a 137 ember halálát követelő múlt pénteki terrortámadás mögött Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, címzetes egyetemi tanár, az MTA doktora. Az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt arról is, hogy folyamatosan erősödik az együttműködés Irán, Oroszország és Kína között, és részletesen szólt arról is, hogy miért fontos az izraeli miniszterelnöknek, hogy háborúzzon a gázai övezetben, és kik támogatják ebben.

MNB: megnőtt a forint inflációra gyakorolt hatása

A korábban vártnál mérsékeltebb növekedés, alacsonyabb, de az év közben kissé emelkedő infláció vár a magyar gazdaságra az idén – derül ki a Magyar Nemzeti Bank inflációs jelentéséből, amely 2025-re vetíti előre a 3 százalékos inflációs cél elérését.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×