5 °C
A helyszínen Tarlós István főpolgármester mellett csupán kilenc ellenzéki képviselő jelent meg.
Tarlós István a határozatképtelenséget megállapítva azt mondta, hogy tízen vannak jelen, az ellenzék egyharmada hiányzik.
A kezdeményezők azért indítványozták a Fővárosi Közgyűlés rendkívüli ülésének összehívását, hogy az tárgyaljon a budapesti közösségi közlekedés idei finanszírozási kérdéseiről.
A sikertelenül összehívott közgyűlést megelőzően több ellenzéki képviselő is sajtótájékoztatón ismertette álláspontját.
Horváth Csaba, a rendkívüli ülést kezdeményező szocialisták képviselője elmondta, azt szerették volna elérni, hogy a közgyűlés Budapest érdekében lépjen fel egységesen a kormánnyal szemben. Az MSZP egy olyan automatizmus kialakítását javasolja, amely a mindenkori kormányoknak előírná a főváros működtetéséhez szükséges források biztosítását - mondta, majd hozzátette, javaslatuk az iparűzésiadó-bevételek 50 százalékénak megfelelő összeget - jelenleg mintegy 100 milliárd forintot - fordítana vissza minden évben a fővárosnak a budapestiek által befizetett adókból.
A szocialista politikus szerint ezzel a jelenlegi 4 százalékról 6 százalékra emelkedne a fővárosnál maradó adóbevételek aránya, és mintegy 55-60 milliárd forintos többletbevétele lenne Budapestnek azt követően, hogy 2011 óta 45 milliárd forinttal romlott Budapest finanszírozási helyzete.
Tokody Marcell, a Jobbik képviselője elfogadhatatlannak nevezte, hogy a fővárosi tömegközlekedés körül kialakult vita járatritkításokhoz, jegyáremeléshez vagy leépítésekhez vezessen. A fővárosi tömegközlekedés leépítése tovább növelné a már most is elviselhetetlenül magas autóforgalmat - közölte, majd hangsúlyozta, a Jobbik azt követeli a városvezetéstől, hogy minél hamarabb adjon részletes tájékoztatást a tömegközlekedést érintő szándékairól.
Gy. Németh Erzsébet, a Demokratikus Koalíció (DK) fővárosi képviselője azt mondta, ha az állam képes lenne átvállalni az agglomerációs közlekedés költségeit, akkor nem értik, miért nem tudja ezt a forrást Budapestnek adni, hogy az eddigi keretek között biztosítsa szolgáltatásait. A kormány ugyanakkor az agglomerációs közlekedéstől függetlenül továbbra is tartozik azzal a 13,5 milliárd forinttal, amelyet a főváros tavaly a budapesti tömegközlekedésre fordított saját vagyonának felélésével - fűzte hozzá.
Csárdi Antal, az LMP képviselője úgy fogalmazott, a közgyűléstől távolmaradó fideszes képviselők, polgármesterek "beálltak a kormány Budapest-ellenes politikája mögé". Hangsúlyozta, a fővárosnak jogi eljárással kellene visszakövetelnie az államtól a korábban elmaradt támogatásokat.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Fővárosi Önkormányzat hétfőn azt közölte az MTI-vel, hogy befejeződött az első tárgyalás Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter és Tarlós István között a budapesti agglomerációs közlekedésről, az álláspontok sokat közeledtek a megbeszélésen. A tárgyalások hamarosan folytatódnak - tették hozzá.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter múlt csütörtökön jelentette be, hogy az állam átveszi az agglomerációs közlekedés működtetését és kész a HÉV átvételére is. Lázár János akkor azt közölte, a kormány elfogadja Tarlós István főpolgármester észrevételeit, vagyis Budapestnek azt kell finanszíroznia, ami törvényi kötelezettsége.
Horváth Csaba, a rendkívüli ülést kezdeményező szocialisták képviselője elmondta, azt szerették volna elérni, hogy a közgyűlés Budapest érdekében lépjen fel egységesen a kormánnyal szemben. Az MSZP egy olyan automatizmus kialakítását javasolja, amely a mindenkori kormányoknak előírná a főváros működtetéséhez szükséges források biztosítását - mondta, majd hozzátette, javaslatuk az iparűzésiadó-bevételek 50 százalékénak megfelelő összeget - jelenleg mintegy 100 milliárd forintot - fordítana vissza minden évben a fővárosnak a budapestiek által befizetett adókból.
A szocialista politikus szerint ezzel a jelenlegi 4 százalékról 6 százalékra emelkedne a fővárosnál maradó adóbevételek aránya, és mintegy 55-60 milliárd forintos többletbevétele lenne Budapestnek azt követően, hogy 2011 óta 45 milliárd forinttal romlott Budapest finanszírozási helyzete.
Tokody Marcell, a Jobbik képviselője elfogadhatatlannak nevezte, hogy a fővárosi tömegközlekedés körül kialakult vita járatritkításokhoz, jegyáremeléshez vagy leépítésekhez vezessen. A fővárosi tömegközlekedés leépítése tovább növelné a már most is elviselhetetlenül magas autóforgalmat - közölte, majd hangsúlyozta, a Jobbik azt követeli a városvezetéstől, hogy minél hamarabb adjon részletes tájékoztatást a tömegközlekedést érintő szándékairól.
Gy. Németh Erzsébet, a Demokratikus Koalíció (DK) fővárosi képviselője azt mondta, ha az állam képes lenne átvállalni az agglomerációs közlekedés költségeit, akkor nem értik, miért nem tudja ezt a forrást Budapestnek adni, hogy az eddigi keretek között biztosítsa szolgáltatásait. A kormány ugyanakkor az agglomerációs közlekedéstől függetlenül továbbra is tartozik azzal a 13,5 milliárd forinttal, amelyet a főváros tavaly a budapesti tömegközlekedésre fordított saját vagyonának felélésével - fűzte hozzá.
Csárdi Antal, az LMP képviselője úgy fogalmazott, a közgyűléstől távolmaradó fideszes képviselők, polgármesterek "beálltak a kormány Budapest-ellenes politikája mögé". Hangsúlyozta, a fővárosnak jogi eljárással kellene visszakövetelnie az államtól a korábban elmaradt támogatásokat.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Fővárosi Önkormányzat hétfőn azt közölte az MTI-vel, hogy befejeződött az első tárgyalás Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter és Tarlós István között a budapesti agglomerációs közlekedésről, az álláspontok sokat közeledtek a megbeszélésen. A tárgyalások hamarosan folytatódnak - tették hozzá.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter múlt csütörtökön jelentette be, hogy az állam átveszi az agglomerációs közlekedés működtetését és kész a HÉV átvételére is. Lázár János akkor azt közölte, a kormány elfogadja Tarlós István főpolgármester észrevételeit, vagyis Budapestnek azt kell finanszíroznia, ami törvényi kötelezettsége.
