Újabb állatkölyköket láthat a nagyközönség a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A hucul lovaknál ugyanis kiscsikó, a törpezebuknál pedig borjú született a közelmúltban. A sok kisállat mellett az Állatkert számos programmal is készül a Nemzetközi Gyermeknapra.
1
A Mérgesház melletti karámban látható törpezebuk voltaképpen a "púpos marhának" is nevezett, ázsiai eredetű szarvasmarhaféle, a zebu törpe méretű változatai. Ezek az állatok így kifejlett korukban is aránylag kistermetűek, hát még borjú korukban!
Törpezebu (forrás: zoobudapest.hu)
Azt, hogy pontosan milyen apró is egy ilyen törpezebu borjú, bárki megnézheti az Állatkertben, ahol az elmúlt hét közepén látott napvilágot egy ilyen apróság - közölte Hanga Zoltán szóvivő.
A hímnek - vagyis bikaborjúnak - bizonyult utód egyébként igencsak felkeltette a szomszédban lakó szibériai tigrisek érdeklődését is. A csíkos nagymacskák ugyanis technikai okok miatt néhány napig csak a kifutójuk túlsó felét használhatták. Amikor pedig újra birtokba vehették otthonuk zebuk felé eső részét is, a szomszédságban már ott volt az új jövevény. A tigriseket annyira megbabonázta a látvány, hogy egy teljes napig le sem vették a szemüket a kicsiről.
A borjú szülei, Zebina és Zeb egyébként 2007-ben érkeztek a kelet-berlini állatkert (Tierpark Berlin-Friedrichsfelde) ajándékaként.
A zeburól feltétlenül tudni érdemes, hogy egy olyan háziasított szarvasmarhaféle, amelynek a "normál" szarvasmarhával ellentétben a már kihalt őstulok dél-ázsiai alfaja (Bos primigenius namadicus), és nem az eurázsiai alfaj volt a vadon élő őse. A jellegzetes, marjukon zsírpúpot viselő háziállatokat egyébként nemcsak Ázsiában, hanem Afrika számos területén, illetve Madagaszkár szigetén is tenyésztik. Törpe változatait gyakran kedvtelésből is tartják.
A Parasztudvarban látható hucul lovaknál május 10-én született meg az idei kiscsikó. A kancának bizonyult jövevény - ahogyan a lovaknál általában szokásos - nem sokkal világra jövetele után már lábra is állt, és azóta is egészségesen fejlődik.
Hucul csikó (forrás: wikipédia)
A hucul ló mérete alapján a pónilovak és a nagylovak közötti "kisló" kategóriába tartozik. Kialakulásának központja a Kárpátok hegyvonulata volt, így rajtunk, magyarokon kívül a lengyelek, a szlovákok, a románok, az ukránok, illetve a ruszinok és más kárpáti népek is a "sajátjuknak" tekintik ezt a fajtát. Mi több, maga hucul szó is egy népcsoport neve volt eredetileg.
A hucul magyarországi állománya a második világháború után csaknem teljesen eltűnt, a maradék népesség megmentése az Állatkert egykori igazgatójának, Anghi Csabának az érdeme. A hucul törzsménes jelenleg a Fővárosi Állat- és Növénykert és az Aggteleki Nemzeti Park közös tulajdona. Az Aggteleki-karszton élő ménesből hoznak rendszeresen egy-egy vemhes kancát Budapestre, hogy az állatkert közönsége is láthassa ezt a nemzeti kulturális örökség részének tekintett lófajtát.
Gyermeknap az állatkertben
Számos programmal készül az Állatkert a vasárnapi Nemzetközi Gyermeknapra. "Kincsvadászat" címmel tíz állomásos játékos vetélkedő, nyeremények, a nagyobbaknak csocsó, családi rajzolás, valamint állatbemutatók és számos más "állatos" program várja a családokat.
Természetesen a közelmúltban világra jött állatokat is mind meg lehet nézni, így a gorilla és orangután kölyköt, a mandrill, mangábé és langurkölyköt, a többféle makikölyköt, a kis zsiráfborjút és a madárfiókák sokaságát is. Érdemes meglátogatni a nemrégiben érkezett ritka indiai oroszlánokat is!
