eur:
393.33
usd:
367.34
bux:
65939.26
2024. április 23. kedd Béla
Európai uniós és brit zászló a Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnését (Brexit) ellenző tüntetésen az Európai Parlament épülete előtt Brüsszelben 2020. január 30-án. Az európai uniós tagállamok kormányainak képviselőiből álló Európai Tanács a nap folyamán írásbeli eljárás keretében európai uniós oldalról végérvényesen elfogadta a Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnéséről rendelkező megállapodást. A brit EU-tagság 2020. január 31-én, közép-európai idő szerint éjfélkor ér véget.
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

A brexithívőknek sem tetszik, ami a kívánságukból lett

Az uniós kilépésre szavazók mindössze 18 százaléka szerint volt sikertörténet a brexit.

Hét évvel a népszavazás után kérdezte meg egy közvélemény-kutató cég, a Public First az Egyesült Királyság kilépésre szavazó négyezer állampolgárát, mit gondoln most a brexitről – írja a The Guardian. Kevesebb mint egyötödük – 18 százalék – mondta, hogy jól vagy nagyon jól sikerült a dolog, míg 30 százalékuk szerint sem jól, sem rosszul, 26 százalékuk szerint pedig még túl korai lenne megmondani.

Az infláció történelmi csúcson maradt, a GDP stagnál, a közgazdászok pedig egyre gyakrabban figyelmeztetnek a brexit kereskedelemre és beruházásokra gyakorolt folyamatos hatására.

A kilépésre szavazók kevesebb mint egyharmada, 29 százalék szerint a brexitnek negatív gazdasági hatása volt.

Azok a kilépők közül, akik úgy vélik, hogy a brexit nem ment jól, sokan a politikusokat hibáztatják a rossz kezelésért: 70 százalék szerint a brexit jól is elsülhetett volna, és a válaszadók majdnem a fele úgy véli, hogy a politikusok meg tudták volna oldani, de meg sem próbálták.

Az EU-kilépésről szóló döntés végrehajtása az elmúlt hét évben többször is megosztotta a Konzervatív Pártot. Az Egyesült Királyság és az EU viszonya körüli huzavona Theresa May menesztéséhez vezetett, és segített Boris Johnsonnak abban, hogy 2019-ben 80 mandátumos többséget szerezzen azzal az ígérettel, hogy "véghezviszi a brexitet".

Annak ellenére, hogy sok kilépő elégedetlen a brexit kezelésével, a közvélemény-kutatások szerint nem sok jel utal arra, hogy a szavazók meggondolták volna magukat. A megkérdezettek nagy többsége (72 százalék) azt mondta, hogy akkor is úgy szavazna, ahogy 2016-ban tette, ha tudná, milyen helyzetben lesz hét évvel később; ugyanakkor 72 százalékuk azt is mondta, hogy nem akar többé a brexitről beszélni.

Címlapról ajánljuk
A lengyel álláspont egyértelmű: Oroszországnak stratégiai vereséget kell szenvednie Ukrajnában
szakértők az Arénában

A lengyel álláspont egyértelmű: Oroszországnak stratégiai vereséget kell szenvednie Ukrajnában

A lengyelországi önkormányzati választások után mindkét politikai oldal győztesnek vallhatja magát – derült ki az InfoRádió Aréna című műsorában, amelynek Mitrovits Miklós történész és Dobrowiecki Péter, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője, két Lengyelország-szakértő volt a vendége. A beszélgetésben szó esett Donald Tusk Európa-politikájáról és Jaroslaw Kaczynski utódlásának kérdéséről is.

Závecz: a legerősebb a Fidesz, de hat induló is megugorhatja a küszöböt az EP-választáson

Tovább csökkent a Fidesz támogatottsága, de április első felében még így is a választók negyedének támogatottságára számíthatott; Magyar Péter pártjának EP-listája a harmadik helyen áll – derül ki a Závecz Research Intézet friss közvélemény-kutatásából. A részletekről az InfoRádió Závecz Tibort, a Závecz Research ügyvezetőjét kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.24. szerda, 18:00
Isépy Tamás a Századvég makrogazdasági üzletág vezetője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×